Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor: Török közigazgatás Magyarországon: a szolnoki szandzsákbégek története I. / 9. o.

átáll János Zsigmond pártjára. 7 Az 1557-es tordai országgyűlésen a szultán csauszaival már azt üzente, hogy ostromolni fogja Gyulát.

48 Ez az ígérete hosszas határvitát eredményezett a török-erdélyi kapcsolatban, valamint a gyulai főkapitánnyal, egészen a vár török kézre kerüléséig, 1566-ig. 1558-ban valószínűleg a már említett Mahmud térhetett vissza. Második bégsége idejéről számos forrás tudósít bennünket az eseményekről, melyek főleg határviták és portyázások voltak. A bég neve egy 1561-es, a debreceni udvarbíró és társai, Bajony Istvánnak banki erdeje pusztítása miatt egyes debreceni polgárok ellen indított perben került elő először. Bizonyítékként hoztak fel egy levelet, melyben Mahmud bég, Szolnok várának helytartója 1558-ban elrendelte, hogy a debreceniek a ,,császár háza szükségére" hozzanak fát szabadon, bármelyik erdőből.

49 1559-ben a törökök több ízben portyáztak Eger környékén. Egy ilyen portya során Deli Hajdár szolnoki katona, magyar süvegben megtámadott egy Mezei Mihály nevű egri katonát, aki alig tudott elmenekülni. Valószínű, hogy jutalom járhatott az ilyen akciókért, mert Deli Hajdár megígérte a szolnoki bégnek, hogy „fog neki egy egri katonanyelvet vinni," azaz foglyul ejt egy várvédőt. Ugyanebben az évben Serényi Mihály egri katona, négy szolgáját a tiszántúli területekre küldte gabonáért. Fürednél azonban szolnoki és törökszentmiklósi törökök ötven katonával foglyul ejtették őket?

0 Ezen év január 28-án Verancsics, a királyhoz küldött levelében az egri vár minél előbbi megerősítését kéri, mert a török egyre terjesztette hatalmát a hódoltságban. A szultán nevében a Tiszántúl faluit tímárként kiosztották, s ezen tímárok védelmében a törökszentmiklósi, szolnoki, lippai és gyulai várak őrségét megerősítették?

1 A szultáni díván másolati könyvében található feljegyzés szerint az egri katonák 1559. július 25-én ismét portyázást hajtottak végre/- 1560-ban pedig két ízben törtek ki a várból a gyakori török pusztítások miatt. Az első kirohanást Halil aga. GYÁRFÁS 59. p. EOE2. köt. 19. p. Nagy Károlyi Gróf Károlyi család levéltára 3. köt. Bp.. 1885.. 318-319. p. GYÁRFÁS 76. p. GYÁRFÁS 78. p. 3 Numarah Mühimme Deftert (966-968 1558-1560). Ankara, 1993. 90. sz. parancs 966. sevvál 19/1559. 07. 25. (A továbbiakban: BOA MD 3.) Ezúton is köszönöm Papp Sándornak, hogy a török levéltári forrásokat rendelkezésemre bocsátotta. 16