Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor: Török közigazgatás Magyarországon: a szolnoki szandzsákbégek története I. / 9. o.

szolnoki százados támadása késztette, s bár több katonája volt, az egriek megszalasztották őket. A második kitörés során pedig 10 foglyot ejtettek.

5 Valószínűleg a török katonák gyakori kitörései okozhatták azt, hogy Mahmudot még 1559-ben eltávolították Szolnok éléről. 1559. július 15-én, Tojgun budai pasának küldött parancsban említik, hogy a szolnokiak portyázást hajtottak végre az erdélyiek földjén. Emiatt a temesvári pasát bízták meg az ügy kivizsgálásával, miközben az erdélyiek megbízottjai megérkeztek a Portára, hogy bejelentsék a károkat.

34 János Zsigmondnak és az édesanyjának 1559. augusztus 3-án küldött szultáni levélből tudhatjuk meg azt, hogy Mahmud szolnoki szandzsákbég szolgálatában álló Dzsáfer aga vezette a portyázó csapatokat az erdélyi területeken; a vizsgálatot pedig Kászim, a temesvári beglerbég vezette.

3

' A történtek miatt valószínűleg a szolnoki béget vonták felelősségre, amelynek eredménye az lett, hogy valamikor augusztus közepe és szeptember vége között leváltották a szandzsák éléről. 1559. augusztus 15-én a szultán Ferdinánd királynak küldött levelében Mahmud még szolnoki bégként jelentette neki, hogy Kenderesről a keresztények elhajtottak 700 szarvasmarhát, valamint felsorolt még egy csomó káresetet, amelyet a két fél között fennálló békeszerződés értelmében rendezniük kell, és a károsultakat ki kell elégíteni. I. Szülejmán október 10-én kelt, János Zsigmondnak küldött válaszleveléből az derül ki, hogy már nem volt a szandzsák élén: az ellene indított vizsgálat kapcsán ugyanis, mint volt szolnoki béget említik. A Budai szandzsák 1559-es összeírása szerint Mahmud tetemes birtokállományra tett szert, ami szintén azt támasztja alá, hogy hosszabb ideig viselte a hivatalt. Hegyi Klára számítása szerint egy pusztafalut, három rétet, két négykerekű malmot, egy szigetet, egy tavat és egy romos templomot gyűjtött magának.

38 Káldy-Nagy Gyula müve alapján azonban azt láthatjuk, hogy Mahmudnak Pest határában 23 darab rétje volt, ezeken kívül Gubacs falu rétjei GYÁRFÁS 86. p. BOA MD 3. 966. sevvál 9./]559. 07. 15. BOA MD 3. 149. Defterbejegyz.es ideje: 966. sevvál 28/1559. 08. 03. A temesvári pasát felkéri a szultán a vizsgálat elvégzésére: BOA MD 3. 181. 966. sevvál 28./1559. 08. 03. 103. Elküldték: 966. zilkáde I1./1559. 08. 15. (T.C. Basbakanlik Devlet Arsivleri Genel Müdiirlügü. Özet ve Transkripsion) BOA MD 3. 967. muharrem 8. /1559. 10. 10. Az okmány kézbesítése: 1559. 10. 06.; Közölve a szöveg német fordítással: PAPP. 2003. 177-179. p. HEGYI 1995. 169. p.. jegyzetben: KÁLDY: Budai szandzsák 1559. 14-15. p. 17