Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Fekete István: A szolnoki ősrepülőktől, a „Killián” Iskola megalakulásáig I. / 137. o.

szállítására alkalmas, repülőgéphez hasonló repülőszerkezetet épített. Érdemleges teljesítményt ők sem tudtak felmutatni. A repülés őskorának egyik legeredményesebb szolnoki pilóta személyisége Wittmann Viktor (1889-1915) volt. 0 a Főgimnáziumban érettségizett, amely a Verseghy Gimnázium elődje volt. Ezt követően beiratkozott a műszaki egyetemre, ahol olyan kitűnő előadóktól hallgathatott előadásokat a repülésről, mint Bánki Donát. A műegyetemi évei alatt kijárt Mátyásföldre és segédkezett Adorján Jánosnak gépe építésében, de szívesen végzett mérnöki számításokat bárkinek a készülő „konstrukciók" számára. Az egyetem befejezése után rövid időre, külföldi tanulmányútra ment. Németországban felajánlottak neki egy műszaki igazgatói állást, amit nem fogadott el. Itthon 191 I. augusztus 25-én megválasztották a Magyar Géprepülők Szövetsége szaktitkárának. 1913-ban a Magyar Aviatikusokat Támogató Országos Bizottságtól kapott segítséggel Zsélyi Aladárral együtt lehetősége nyílott arra, hogy elvégezze a bécsújhelyi pilóta iskolát. Még ez év májusában mindkét nagytehetségű mérnök, eredményes vizsgát tett és ezzel a magyarok közül a hatos és hetes sorszámú pilótaigazolvány tulajdonosává váltak. Wittmann, Bécsből magával hozott egy 90 Lóerős (Le) Etrich monoplánt és ettől kezdve ő is Rákoson repült. Az újdonsült pilóta, rövid idő alatt, utasok repültetésével és közvetlen modorával meghódította Pestet. 1913-ban a Szent István Napi Repülőversenyen hatalmas monoplánjával olyan magasra emelkedett, hogy „a nagyszámú közönség csak repülőgépe motorjának zúgását hallotta". Ezen a vetélkedésen Wittmann Viktor három, Dobos István, Lányi Antal és Steinscheider Lili pedig egy-egy díjat nyert meg. Ebben az évben egymást követték a repülőbemutatók, a Wittmannt vizsgáztató Prodam Guidó, Szolnokon a mai szandai réten először 150, majd 350 méter magasan húzott el a több mint 8.000-es nézőközönség feje felett. 1914. április közepén rendezték meg a Bécs-Budapest közötti versenyt, ahol a fődíjat, a „megbízható repülésért" járó 30.000 koronás jutalmat Wittmann Viktor nyerte meg, aki 1092 kilométert repült 15 óra 50 perc alatt. Ezzel a teljesítményével a magyar aviatikus az első nagy nemzetközi versenyét nyerte meg, egy csapásra európai hírnevet vívott ki magának. Az első világháború kitörése előtt, az utolsó nagy hazai versenyt Szent István napja alkalmából Pöstyénben rendezte meg a Magyar Aviatikusok Szövetsége. A nagy esélyes Wittmann Viktor volt, aki Lohner biplánjával megnyerte a magassági és sebességi versenyt, az időtartam repülésben pedig második helyezést ért el. A kiemelkedő sportsikereken túl Wittmann Viktor a katonai repülés terén is el nem évülő érdemeket szerzett. Ő volt az első hazai repülőgépgyárnak a „Magyar Repülőgépgyár Rt"-nek az első FEKETE István: A ..Dongók" szárnyalása. Magyar Szárnyak. 2002/30. szám. Bp. 151. p. 138