Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Fekete István: A szolnoki ősrepülőktől, a „Killián” Iskola megalakulásáig I. / 137. o.

műszaki igazgatója. Ezt az üzemet a Váci és a Hungária út sarkán rendezte be a Ganz Danubius és a Weiss Manfred gyár, jelentős kormányzati támogatással. Itt az osztrák Lohner típusú kétüléses felderítőgépet gyártották fegyverzet nélkül, előbb 64 kilowatt (kW- 85 Le-), Hieró majd 74 kW (100 Le) Daimler motorokkal. 1914-ig 57 db épült meg belőlük. A repülőgépeket (mivel az üzem közelében repülőtér nem volt), Rákosmezőn szerelték össze és Wittmann Viktor repülte be. Ezeknek a repüléseknek az emlékét érdekes élmény leírásokban örökítette meg Karinthy Frigyes és Hefty Frigyes. Sajnos Wittmann röviddel igazgatói kinevezése után, berepülés közben, 1915. május 9-én, lezuhant és életét vesztette. Életútjának, érdemeinek megítélésekor többen elmarasztalják őt azért, mert az általa irányított gyár nem hazai konstrukciójú repülőgépet gyártott. A helyzet az, hogy abban az időben katonai célra használható és sorozatgyártásra alkalmas hazai építésű repülőgép nem igen volt. Ahogyan ma, úgy abban az időben is egy gyár működőképességének megítélésekor nem érzelmi, hanem használhatósági, kemény üzleti, financiális szempontok játszottak szerepet. ,.Mellékesen" ő maga a gyár által készített gépeken repült, ezért gyakorlati tapasztalatai is voltak a típust illetően. Érdekességképpen ide kívánkozik, hogy amikor 1915 végére felépült a Monarchia legnagyobb repülőgépgyára Albertfalván, ott is Lohner típusú gépeket gyártottak, holott akkor Wittmann Viktor már nem is volt az élők sorában. Tények sokasága bizonyítja, hogy ez a Szolnokról elszármazott, nagy tehetségű mérnök, teljesítményével elsők között tette ismertté és elismertté Európában a magyar aviatikát. Rövidre sikerült életével, sajátos lehetőségeivel, önzetlenül szolgálta a hazai repülés ügyét. Szolnok-Szandaszőlősön egy utcát nevezett el róla a hálás utókor. Életrajzok. TOP GUN 2002./3. szám 139