Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Fekete István: A szolnoki ősrepülőktől, a „Killián” Iskola megalakulásáig I. / 137. o.
FEKETE ISTVÁN A SZOLNOKI ŐSREPÜLŐKTŐL, A „KILLIÁN" ISKOLA MEGALAKULÁSÁIG „Kör Ász", „Dongó" „Ludas Matyi", és a többiek... I. Az ősrepülés és Szolnok kapcsolata A kezdeti próbálkozások, a repülés gyakorlati megerősödésének időszakát szokás a repülés ősi korszakának, szereplőit pedig ősrepülőknek nevezni. Ennek a korszaknak szolnoki hagyományai, első próbálkozásai 1896-ra vezethetők vissza. A szolnoki születésű Ludwig Ede (1870. Szolnok) technikus, 1896-ban épített egy olyan helikoptermodellt, amelynél korát megelőzve, először használt acél csővázat. Mások ilyen megoldást csak az első világháború vége felé kezdtek alkalmazni a repülőgépeken (például a holland Fockernél), magát a helikoptert pedig Asbóth Oszkár 1928-ban alkotta meg. Ludwig Ede 1896-ban, Párizsban (ahol abban az időben legfejlettebb volt a repüléssel kapcsolatos kutatás) az ottani mérnökök társaságában, helikopterét bemutatva tartott előadást. A közönség, a szakemberek elismerően nyilatkoztak tevékenységéről és arra biztatták Őt, hogy telepedjen le Párizsban, és ott folytassa tovább munkáját. Ludwig a kecsegtető ajánlatot nem fogadta el, visszajött Magyarországra. Itthon, sajnos csak értetlenkedéssel és rosszindulattal találkozott, sőt voltak olyanok, akik „bogarasnak" nevezték, kinevették. Elkeseredésében összetörte a szerkezetet és többet nem foglalkozott vele. 1909-ben egy MÁV főgépész, bizonyos Székelyhídi László, Szolnokon repülőgép építésbe kezdett, amivel kisebb-nagyobb sikereket ért el, de gépe nem emelkedett a levegőbe, ezért teljesítményével megközelíteni sem tudta a rákosmezei ,,ősrepülőket , \ A szolnoki levéltárban találhatók följegyzések arról is, hogy egy helyi órás bizonyos Kindovics Viktor, testvérével, ember WINKLER László: Évfordulók. Magyar Szárnyak. Bp. 1999/27. szám 275. p. 137
