Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület gazdasági autonómiája. II. / 93. o.

icce vajat szedjen be. Valódi majorsági gazdálkodásról nem beszélhetünk, csak a két közös kerületi pusztán Pákán és Mérgesen. A 25 helységben évente változó nagyságú, legtöbbször maradvány földet műveltettek meg közmunkában, a közjavára. Az. adófizetésben a terheket igyekeztek az irredemptusokra hárítani. A törekvés a pénzügyi mérleget alig befolyásolta. Jászberény adóösszegének több mint 80 %-át 1765/66-ban a redemptusok fizették.

104 Kunszentmiklóson 1768/69-ben a redemptusok nyolcszor annyit fizettek a contributionális pénztárba, mint az irredemptusok. A redemptusok száma ugyanekkor csupán 2,5 -szerese az irredemptusokénak.

105 A redemptus — irredemptus népességi arány változásával a 80 %-os redemptusi adófizetési rész csökkent, de a birtoktalan réteg szegénysége miatt a csökkenés nem állt egyenes arányban a népességgel. Egyes településeken, pl. Kunszentmiklóson az átlagosnál több mentességet adtak. 1822-ben Kunszentmiklóson 420 birtokosból 180-an bújtak ki valamilyen mentességgel az adózás alól. °

6 Nem véletlen, hogy az 1830-as évek elején innen indul el az a mozgalom, amelynek követelése az egyenlő teherviselés elve alapján a tisztségviselők adó alá vonattatása. Figyelemmel kísérhető, hogy a számadások felülvizsgálatánál a kerületi számvevőszék mindenkor törekedett a települési önkormányzatok tisztségviselőinek aprólékos pénzügyi ellenőrzésére. Amikor 1770-ben a kerület elrendelte a beneficiumok árendába adását, egyidejűleg határozatba foglalta, hogy sem a főbírók, sem a nótáriusok nem árendálhatnak.

107 A számadási felülvizsgálatokban a kerületi számvevő nemcsak a számadásokhoz csatolt nyugták valódiságát számszaki egyeztetését végzi el, hanem az egész települési gazdálkodás összhangját vizsgálja. Ajánlásokat ad a jobb gazdálkodásra, a bevált módszert más településnek is ajánlja. A láthatóan eladósodott, vagy az eladósodás felé haladó településekre felhívja a közgyűlés figyelmét, hiszen csak a közgyűlés intézkedhetett. 1797-ben pl. Árokszállás számadásában a bevétel 9537 Ft 44 xr, a kiadás 6231 Ft 03 xr, a mérleg tehát pozitív. A számvizsgáló azonban felhívja a közgyűlés figyelmét, hogy Árokszállásnak 3500 Ft adóssága van, ezért hasson oda, hogy NAGY SZEDER István, 1993. 106. p. SZML. Jászberény lt. Ö. 10. Rsz. 916. A népességben a redemptusok száma 3,3 szerese az irredemptusokénak. SZML. JK. Számvevő iratai. A. Capsa VI. szn. Rsz. 120. SZML. Kgv.jkv. 1832. febr. II. 141. sz. BKML. Kf. It, Prot. Curr. 1770. Prot. 4-5. Fase. 2. No. 87. 131