Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület gazdasági autonómiája. II. / 93. o.

törlesszen. Ugyanekkor Dorozsmának csak 50 forintos bevételi többlete volt, ám a számvevő itt is figyelmezteti a közgyűlést, hogy nem kell félteni Dorozsmát, hiszen ha felépül a temploma azonnal „remanentiat mutat'-.

10 A számvevői felülvizsgálat végzői tehát nem csak a pénzügyi rendszabások megtartását vizsgálták, a települések belső életének ismeretében javasoltak felmentést, vagy büntető szankciót. Rendszeresek a kerületi esküdtek évközi vizsgálatai, az úgynevezett "véletlen" vizsgálatok. 1802. májusában, pl. Horváth Mihály nádori táblabíró minden kiskun helység pénzkezelését megvizsgálta. Semmi rendelleneset nem talált.

,(>l 1836/37. évi számadásokban viszont már tetemes kifogást, figyelmeztetést olvashatunk."

0 Árokszállás eladósodása 1797-től figyelhető meg. A lakosok túlterheltségét mutatja, hogy 1838. decemberére 8000 forint adótartozást halmoztak fel. A kerületi számvevők minden apró túlköltekezést szóvá tesznek. Halast megróják, mert nádat vásárolt közpénzen, holott terem a város határában. Az éves számadásban vizsgálják felül az építkezési költségeket. Kisújszálláson megfeddik a tanácsot, hogy az ősszel kiveretett téglát, amit a téglavető cigány égetés előtt otthagyott, a tanács nem takartatta be, ezért tönkrement. A kárt a közpénztárnak kell viselni. Jászberényben a helység cselédjeinek hét forintért vették a csizmák párját. A számvevők azonban megállapították, hogy ilyen csizmák hat forintért is vásárolhatók. Az alkut tevő szenátorokat a 28 pár csizma után 28 forint megtérítésére kötelezik. Dorozsmát ugyanekkor arra figyelmeztetik, hogy az új szokás, a pásztorfogadáskori nagy költekezés a város kasszájára többé nem engedtetik. A kerületi számvevőszék által véleményezett számadásokat a közgyűlés elé terjesztették jóváhagyásra. A nádorhoz, illetve a nádori hivatalhoz már a generális közgyűlésben jóváhagyott összesített számadást terjesztették fel, s a végső felmentést a nádortól kaphatták meg. A Jászkun Kerület gazdálkodási és pénzügyigazgatási önkormányzata a közigazgatáshoz és jogszolgáltatáshoz hasonló piramis rendszerben épült fel és működött. 1770-től, amint az önkormányzati közigazgatás, úgy a pénzügyigazgatás is jelentős változásokon ment át. A pénzügyigazgatásban különösen nyomon követhetők a központi szabályozás szakszerűsítési törekvései. Ki kell emelni az 1770. évi adóigazgatási rendelkezést és hatását. A SZML. JK. Kgy. ir. Fasc. 2. No. 99/1797. SZML. JK. Kgy. ir. Fasc. 6. No. 856/1802. SZML. JK. Számvizsgálószék iratai IV. 4. Rsz. 1/1839. 132