Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor: Török közigazgatás Magyarországon: a szolnoki szandzsákbégek története I. / 9. o.

foglalta el a palánkvárat,

12 melyet Nyári Lőrinc védett spanyol, német és cseh zsoldosokkal, valamint magyar katonákkal. Bagi Gábor szerint Szolnokon a törökök 1000 lovasból és gyalogosból álló helyőrséget hagytak.

14 Somogyi Ignác kutatásai még ennél is többet, 2000 fős fegyverest említenek.

1

' Ezek a számok soknak tűnnek, azonban több, a helyőrségre utaló adatunk nincsen. A város a budai vilajet részeként valószínűleg már 1552-től szandzsákszékhellyé lett. A szolnoki szandzsák JászNagykun-Szolnok megye tiszántúli részeit, valamint szabolcsi és bihari falvakat foglalt magában, ezeket a szandzsákbégek az 1550-es években fokozatosan hódoltatták meg. Szolnok védelmére a török hamarosan kiépítette Törökszentmiklós erődjét, s oda állandó őrséget szervezett. Utóbb Szarvas palánkja, majd 1566-tól a gyulai szandzsák kiépülése biztosította az itteni török birtoklást, melynek következtében a török őrség 1565-1566-ra 310 főre csökkent. A szandzsák központi szerveinek és tisztségviselőinek székhelye Szolnok volt, élén a szandzsákbéggel. Rangsorban alattuk az alajbégek álltak, mint a hübérszolgálati birtokos szpáhik katonai vezetői. A kajmakám a szandzsákbég általános katonai helyettese volt, míg a dizdár a várőrség parancsnoka. A kádiknak polgári, vallási, és pénzügyi szerepük is volt, nemcsak a szandzsák, hanem a kisebb közigazgatási területek (náhijék) valamint a város életében. Szolnok, a várispánságtól a harmatlik évezred küszöbéig. Bp.. 2000. 19. p. (Továbbiakban Szolnok története 2000.) A vár történetéről és elfoglalásáról lásd részletesebben: SZÁNTÓ Imre: A szolnoki vár felépítése és a török kézre jutása 1550-1552. In: Szolnok történele 1975. 39-56. p.; ISTVÁNKFY Miklós: A magyarok történetéből. Bp.. 1962. 260-263. p.(Továbbiakban ISTVÁNFFY); Szolnok története 2000. 16-19. p.: SZABÓ László: Szolnok város művelődéstörténete. Szolnok. 1998. 34-38. p. (Továbbiakban SZABÓ 1998.): GOROVE László: Szolnok várának viszontagságai In: Tudományos Gyűjtemény 1820. IX-X. kötet. (Továbbiakban TGY/9-10): ILLÉSY János: Adatok a szolnoki vár építéséhez és első ostromához. In: Hadtörténeti közlemények 1893. VI. évf. 635-666. p.: if}. PALUGYAY Imre: Jász-Kun kerületek: Külső-Szolnok vármegye leírása. Bp., 1854. 302-307. p. (Továbbiakban PALUGYAY): GYÁRFÁS István: Jász-Kunok története. IV. köt. Bp.. 1885. 32-33.p. (Továbbiakban GYÁRFÁS): MOLNÁR Erzsébet: Az Alföld kulcsa a szolnoki vár. In: Belvedere. XIV. évf. 7-8. sz. 8-22. p. Szolnok története 2000. 19. p. SOMOGYI Ignác: Szolnok a török uralom alatt. In: Jász-Nagykun-Szolnok. Közlöny a megyei, községi, társadalmi élet köréből. 1885. IX. évf. 31. szám. (Továbbiakban JNkSz) Szolnok története 2000. 19. p. 11