Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor: Török közigazgatás Magyarországon: a szolnoki szandzsákbégek története I. / 9. o.

A szandzsák történetéből két adóösszeírást (tahrir deftert) ismerünk. Az első defter 1571-ben készült.

18 A deftert Hüszejn bég ziámet birtokos állította össze me« 1570-ben.'

9 Az összeírásban a „hitetlenek" fejadóit tüntetik fel a szolnoki illetve a csongrádi náhijében. A defter nem tartozik az un. részletes defterek közé. Kifejezetten a fejadó megállapítása céljára készült, s kizárólag az adó alá eső, a fejadóval megterhelhető családfők névjegyzékét tartalmazza. Ezenkívül feltünteti a házak számát, valamint a templomokat.

20 Györffy számításai szerint a szandzsák akkori területének lakossága legkevesebb 22000-re tehető.

21 A második tahrir defter 1591 -92-böl való,"" amely már hat (szolnoki, szentmiklósi, túri, csongrádi, debreceni, nagykállói) náhijét említ. A szandzsák összeírója - Káldy-Nagy Gyula kutatása alapján - Ömer alajbég volt.

23 Az összeírás, típusát tekintve, tahrir defter, amely nem a beszedett, hanem a beszedhető adókat s jövedelmeket rögzíti."

4 Ágoston Gábor szerint az összeírás megbízhatósága kétséges. Arra alapozza feltevését, hogy az ebben az időszakban készült defterek nem egyebek, mint a korábbiak kissé módosított másolatai. Ebben az esetben a lakosokat újból összeírták, amely így az 1590-es évek viszonyait tükrözi, míg a gazdaságtörténeti adatok inkább az 1580 körülieket.

25 Az összeírásból az is kiderül, hogy a bégek azután is megtarthatták egyes birtokaikat, miután másik hivatalba helyezték őket.

26 Közli FEKETE 1955., magyar fordításban GYÖRFFY Lajos: Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez In: Jászkunság. Szolnok. 1956. (Továbbiakban GYÖRFFY 1956.) KÁLDY-NAGY Gyula: Harács-szedök és ráják. 16. Bp.. 1970 (Továbbiakban KÁLDYNAGY 1970.) GYÖRFFY 1956.: 52. p. Uo. 54. p. Közli: ÁGOSTON 1988. 1989. KÁLDY-NAGY 1970. 13. p. ÁGOSTON 1988. 223. p. ÁGOSTON 1988. 222-223. p. Lásd 92. és 118. számú lábjegyzetet. Számos példát találunk DÁVID Géza: Kászim vojvoda. bég és pasa című tanulmányában, (megjelent: Keletkutatás 1995 ősz, 53-66. p.. 1996 tavasz. 14-56. p.) valamint HADNAGY Szabolcs - PAPP Sándor: Békekötési kísérlet a tizenöt éves háború idején. 1601-ben. In: Aetas 2003/2 130.. 132-134. p. 12