Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület gazdasági autonómiája. II. / 93. o.
lecsendesedjen. Utasítása a továbbiakra nagy hatású, előremutató döntésnek bizonyult. Illésy megengedte, hogy a malomban minden adózó szabadon őrölhessen. A lakosok elégedetten vették tudomásul a kapitány intézkedését, nem úgy a tanács. Az elöljárók attól féltek, ha egynek megengedik, esetleg odáig terjed az építési kedv, hogy a helység minden benefíciumától megfosztatik, pedig a conventiósokat és a quartélyosokat a malomvámból tartják. ' Féltek, hogy a malmok után csapszékeket és mészárszékeket is építenek, s a vállalkozói kedv teljesen megfoszthatja a házipénztárat a nélkülözhetetlen jövedelmektől. Félegyházán a túrkevei vita idején már több magántulajdonú malom működött, igaz nem a tőkeföldön, hanem a belterületen. Ezek a malmok forgalomképesek voltak. Kisznér András malomfaragó molnármester 1769 januárjában 300 forintért adta el szárazmalmát "minden készületivei örökösen" Burján Antal kőművesnek. A tanács a malom melletti molnárház és Burján házának elcserélését azzal a feltétellel engedélyezte, hogy az új molnár építhet a malom mellé házat, a régi molnár "csak amit odavitt azt horgya el, a fundus nem .. m 44 az ove . A vámszedéshez a tanács mindenütt hiteles mérőedényeket készíttetett. A molnár az őrletőtől kivette a helység számára megszabott 10-ed, 15-öd, esetleg 12-ed vámot, amiből az őrlésért négy-öt rész járt. 1791-től a kerületi közgyűlésen elfogadták, hogy a malomvám minden jászkun településen 15-öd rész legyen. 4 ' A molnárok esküt tettek a hiteles vámszedésre. 1794-ben Vanyó János molnárt, aki Félegyházán hamis csuprot tartott a vámszedéshez, és a malomkő mellett csalárd kérget alkalmazott, ahol a liszt összegyűlt, 20 pálcaütésre ítélte a tanácstörvényszék. 46 A tanácsok esetenként beruháztak a malomfejlesztésbe. Halason 1795ben Herhager Mihály pék a város pénzén vásárolja meg egy megszüntetett félegyházi malom pitiéhez való eszközeit, s ezzel alakítja át a halasi malmot, amit azután ugyanő évi ötven forintért kibérel Halas városától. A malomvámot őrleményként, de inkább szemül vették ki, s a malomgazdák számadása alatt külön vermekben tartották. Madarason nyilvántartották a búza-, az árpa- és a kásavámot. 1763-ban mindháromból jutott 43 SZML. JK. kig. A. Capsa. VI. szn. XXIII. b./1770. 44 BKML. Kf. lt. Prot. 2. p. 211. 214/1769. 45 SZML. JK. kgy. jkv. 1791. 1568. sz. 46 BKML. Kf. lt. Prot. 8. p. 508/1794. 47 BKML. Kh. lt. Prot. Pol. XIII. p. 242/1794.; p. 280/1795. 107
