Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület gazdasági autonómiája. II. / 93. o.

eladásra. A malomvámból beszedett gabona olykor több volt, mint a majorságon termett. A malmok szaporítása tehát közös érdek volt. Túrkevén 1750-ben a négy szárazmalom 100 kurta forintjövedelmet adott, 1809-ben 13 szárazmalom volt. 4176 forintos jövedelemmel. A tanács tehát a Vince família malomépítése ellenére megtartotta monopol helyzetét. 1846-ban ugyanitt 11 szárazmalmot adtak bérbe. A bérleti szerződésben az őrölt mennyiségtől függetlenül, meghatározott számú véka gabonában szabták meg a bérleti díjat. A malmok között több két köves volt, s van a szerződésben egy kásamalom is.

49 Félegyházán malomhelyért és engedélyért minden lakos folyamodhatott, de a kérelmek elbírálásánál előnyben részesítették a redemptust. Érdemes volt malomépítésbe befektetni, egy malom jövedelme 35 kh föld jövedelmével vetekedett."'

0 Kiskunfélegyházi malomtulajdonosok 1828-ban Tulajdonos társadalmi kategóriája Malom fajtája száraz szel Nemes 5 3 polgár (redemptus) 15 2 honorácior 1 2 zsellér 9 2 összesen: 30 9 Félegyházán 1822-ben jelentik, hogy többen a tanyákon szélmalmot építettek. A meglévőkről nem döntenek, de a további építéseket megtiltják.

52 Hamarosan Halason is kiderül, hogy nemes Mészöly János a saját tajói földjén a tanács engedelme nélkül szárazmalmot épített. A kerület úgy dönt, ha már megépítette, ne rombolja le, de nem javíthatja, és ezentúl senki engedelem nélkül nem építhet.* SZML. Madaras lt. Litt. D. Fasc. 1. 1760. évi Malomgazdai számadás. SZML. Túrkeve lt. Tan. jkv. 1846. 687. sz. Közli FAZEKAS Mihály, 1996. 70-71. p. BKML. Kf. lt. Prot. Pol. 7. p. 87/1789. SZML. JK. Ö. 22. 1828. évi országos Összeírás BKML. Kf. lt. Prot. Pol. 13. p. 335/1822. BKML. Kh. lt. Prot. Pol. XXXVIII. p. 47/1834. 108