Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület gazdasági autonómiája. II. / 93. o.

Mihálytelek ? 5-600 búza Jákóhalma 9 9 Kisér 1 száraz 40 búza, 28 árpa Ladány 1 száraz 30 búza Dorozsma 2 száraz 68 búza Félegyháza 1 száraz 110 búza Konvenciósoknak osztották ki. Fülöpszállás 1 száraz 7 mérő búza 6 mérő köles 15 mérő árpa Halas 1 száraz ? Kunszentmiklós 1 száraz 10 búza 18 árpa Lacháza nincs Majsa ? ? Konvenciósoknak osztották ki. Karcag 3 száraz 237 1/2 pm búza 93 pm árpa Kisújszállás 4 száraz, 1 kásamalom ? 110 Ft maradt és a konvenciósokat ellátta. Kunhegyes 2 száraz 51 köböl búza 1 véka árpa Konvenciósoknak és a helység lovaira elég. Kunszentmárton 3 száraz 70 kila őszi, kb. 49 kila tavaszi árpa Egy malom jövedelme az árendás molnáré és köles, a többi a konvenciósoké. Madaras 4 száraz 260 pm. búza Túrkeve 4 száraz 100 kurta Ft. Az 1750. évi kerületi felmérésből látható, hogy a malomjövedelmet döntő részben a helyi conventiosok élték fel. Ebben az időszakban a települések elöljáróságainak tagjai járandóságukat terményben, húsban, sóban, fűtőanyagban kapták, fizetésük készpénz része minimális volt. A malomhely, többségében a malom is a helység tulajdona volt, s csak az 1770es évektől épültek a tőkeföldre malmok. Az első kezdeményezések nagy ellenállást váltottak ki a benefíciumot féltő tanácsokból. 1769-ben Túrkevén a Vincze família azzal a feltétellel kapott malom építésére engedélyt a saját fundusára, hogy csak a maga szükségére őrölhet benne. Amikor elkészült, a tanács 12 Rft büntetést szabott ki azokra a keviekre akik ott őröltetnének. A tiltás óriási felháborodást okozott, a panaszok a főkapitányig eljutottak. Illésy István nagykun kapitánynak személyesen kellett intézkednie, hogy a nép 106