Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Kürti László: Jászberény csárdái. Adatok a pusztai csárdák 18. századi történetéhez / 49. o.

melyre e tanú mondván Csíkmérő Imrének: ne cseleked azt Imre és ha eddig békével voltál ezután is légy csendességben, melyre Csikmérő Imre nem lehet bácsi kutya teremtette mert a fő biró uraim tinaját szemem elől el akarták hajtani kiszakajtán kecskeméti lakos Szíjártó Istvány fejőssé mivel nekik el atta. Ezután fel ülvén lovára és tanúnak szolgáját Mihályt lovával el üttetvén ki midőn aföldrülfel kelt volna, ezen szót mondotta Csikmérő Imrének: ej be bolond ember ez, melyre Csikmérő Imre visszafordulván mondotta hát baszom fékom teremtette bolond az ember. Ezt háromszor mondván és lovárúl le szállván azon szolgát az földhöz vágta és keményen ütötte és baszom fékom atta, teremtettével káromolta. Mind addig még e tanú kezibűl ki nem mentette és ezen Isten ellen való cselekedetet és káromlást majd három fertály óráig követte."

80 Az elhangzott vallomások alapján a jászberényi tanács igen gyorsan határozott, mivel már 1779. január 7-i tanácsülésén Csíkmérő Imrére a következő ítéletet hozta: „Vasárnap reggelig nyolcz óráig áristomban tartattatván, azután a kálódéban tétettessen és a midőn a nép az Isteni szolgálatrúl jön 50pálczáknak szenvedésére büntettessen ell végeztetett. "

81 Nem kétséges, hogy ilyen és ehhez hasonló cselekedetek indították a várost arra, hogy a csárdákkal kapcsolatban megszorító rendeleteket hozzon. 1780-ból ismerjük „Beszteri Mihály puszta bíró úr instrukcióját," amelyet a pásztorok és csőszök regulázására adatott ki. Ebben igen szigorúan lefektetett kötelességek és felelősségek, illetve azok elmulasztásával járó büntetések sorozata szerepel. A dokumentumból megtudjuk a pásztorok és a pusztai csárdák kapcsolatának szigorítását: „A korcsmák tilalmaztatnak a pásztoroknak úgy, hogy senkinek egy icze bornál többet egyszerre nem lészen szabad innia, és azt is talpon állva 25 pálcza büntetés alatt".

82 A rendeletnek nem sok foganatja lehetett, mert - ismerve már egy kicsit a pusztai csárdákban történteket - a csárdák felügyeletének hiánya további intézkedéseket szült. A csárdák belső rendjét szabályzó döntéseket 1798-ban megismétlik, de ebben a javított kiadásban, a pásztorok számára a kocsmában való ivászatot már meg sem engedik: „A pásztorok a korcsmákon borozni meg ne engedtessenek. "

83 Ibid. SZML Hiv. Tud., 22. cs. 93. sz. 1779. SZML Hiv. Tud. 23. cs., 28. sz., 1780. márc. 10, 1780. Ibid. 82