Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Kürti László: Jászberény csárdái. Adatok a pusztai csárdák 18. századi történetéhez / 49. o.

Az utolsó híradás a mizsei kocsmabérléssel kapcsolatosan 1868-ból való, de ekkorra a csárdák világa már régen letűnőben van. A mizsei csárda már nem létezik, csak a helyén lévő bormérési jog van eladva. Egy levélből megtudjuk, hogy özvegy Szemerei Zsigmondné kapja meg a kocsmáitatás jogát az alsó-pusztán: „A város és a folyamodó között 1865 évi September hó 15.-én létrejött haszonbérleti szerződés végpontja értelmében, az általa haszonbérelt épületekben tett károk biztosítása végett eszközöltettem a zárlatot, nehogy a város alattomos utakon kijátszván a közönség által reám ruházott felelősségnél fogva vétkes gondatlansággal vádoltassam. Kelt Jászberényben, 1872 május 12. én, h. főbíró. "

M A rendelkezés mellé van csatolva az eredeti szerződés, amelyet a város és Szemerei Zsigmond kötött: „Lajos pusztai nagy vendégfogadó és a 3. hold földbirtok, istállókkal és épületekkel, a mizsei és benei részen bormérési joggal 3. évre 1872. év január 1. ig. 1011 évenkénti forintért. A bérlő még azt is vállalja, hogy minden ingó és ingatlanját a város lefoglalhatja. A berényi főbíró Pintér Mihály, 1868. sept. /5."

85 Jászberény alsó-pusztáinak a csárdái közül a lajosi még az 1920-as évekig állt Csirke csárda néven, az utolsó „bögrecsárda" nevet viselve. A mizsei csárda az 1850-es évek bezárási hullámának lett az áldozata. A lajosi nagy vendégfogadó, a Földeáki csárda, amelyet 1828-ban kőből és téglából újból felépítettek a puszta önállósodásával az új község, Jászlajosmizse tulajdonába ment át. Az utolsó csárdás, kocsmáros-boltos á zsidó származású Diamand Mór (1836-1929) volt, aki 93 éves korában 1929. június 30-án halt meg és a lajosmizsei zsidó temetőben nyugszik. A valamikori jászberényi vendégfogadót a pusztulástól az mentette meg, hogy bírói hivatalként működve, toldozva-foldozva ugyan, de 2003-ban is még városházaként működött. VI. Következtetések: Az alföldi csárdák világa A romantikus csárda és betyárvilágról és a betyárok-pandúrok és pásztorok kétes kapcsolatairól már sokan írtak. A csárdaromantika elsőszámú terjesztői és létrehozói azonban az utazók, az utazással SZML Jászberény ir. 1872. Másolat. 83