Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Túri Zoltán: Egy talányos kistáj: a Szolnoki-ártér / 33. o.

térképen. Mindegyik a Zagyva-Tisza-síkság (Jászság) kistájcsoportjába olvasztva ábrázolja a térséget, amely így a természeti földrajzi tájbeosztásban - nem túl szerencsés módon - átnyúlik a Tiszántúlra is. Ez a kettősség: a részletező tájleírás, -jellemzés és a térképi megjelenítés közötti összevetés és egységesítés hiánya okozhatja véleményem szerint, hogy a Szolnoki-ártér tájfogalom használata a mai napig nem gyökeresedett meg a földrajzi szakirodalomban. Kutatástörténete a fentebb leírtak miatt szegényes, sok az eddig feltáratlan, fehér folt. Két összefoglaló monografikus jellegű földrajzi kiadvány: „A tiszai Alföld"

13 és a kistájkataszter, valamint a többi tudományterület (pl. hidrológia, földtan, geomorfológia) egyenetlen forrásadottságainak felhasználásával és a terepbejárások során szerzett tapasztalataim alapján megkísérlem felvázolni a Szolnoki-ártér fejlődéstörténetét. Annál is inkább fontosnak érzem ezt, mert számos kézikönyv jellegű megyei és helytörténeti munka, amelyekben a tájalkotó tényezők

14 ismertetése csak egy részfejezetet vagy néhány sort képez, a szintetizáló földrajzi jellemzés hiánya miatt hibásan vagy pontatlanul tárgyalja a természetföldrajzi adottságokat. A tudománytörténeti áttekintést azért tartottam szükségesnek, mert véleményem szerint a problémák megoldása csak a korszerű tudományos módszereken alapuló mikroregionális természetföldrajzi kutatások segítségével lehetséges. A jövőben el kell készíteni a Szolnoki-ártér teljesen új terepkutatásokra és azok feldolgozott eredményeire támaszkodó korszerű adatbázisát, amely interdiszciplináris anyag a más szakmabeliek számára is korrekt tájékozódási lehetőséget nyújt. A Szolnoki-ártér relatív földrajzi helyzete és tájhatárai A Szolnoki-ártér területi kiterjedését a kistáj kataszter 700 km

2-ben határozza meg, amely teljes egészében az 5582 négyzetkilométer

15 területű Jász-Nagykun-Szolnok megye határain belül fekszik, annak központi kistája. A területnagyság kiszámítása és a tájhatárok megvonása esetleges és számos vitára adhat okot, mivel az egyes tájalkotó tényezők határai gyakran nem MAROSI S. - SZILÁRD J., 1969. pp. 67-141. A tájalkotó tényezők közé tartoznak a kőzettani-, a szerkezeti-, a domborzati-, a talajtani-, a hidrológiai- és az éghajlati viszonyok, a természetes élővilág (elsősorban növényzet) és az ember által létrehozott tájhasználat. Jász-Nagykun-Szolnok megye statisztikai évkönyve 2001, KSH Jász-NagykunSzolnok Megyei Igazgatósága, Szolnok, 2002. 367. p. 38