Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)
TANULMÁNYOK - Túri Zoltán: Egy talányos kistáj: a Szolnoki-ártér / 33. o.
fedik egymást, illetve köztük nem egy éles határvonal húzódik, hanem fokozatos az átmenet. Újabb metodikai problémát jelent a települési államigazgatási- és a kistájhatárok térbeli különbözősége, ezt az ellentétet a kistájkataszter készítői úgy oldották fel, hogy „a települések abban a kistájban szerepelnek, ahová területük nagyobb része esik". 16 Ennél talán még fontosabb - a kistáj kataszter szerzői által nem említett - rendszerező elv szerintem a helységek belterületének az „önkényesen" megvont kistáj határokhoz viszonyított relatív földrajzi helyzete. 17 így bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a névadó település nincs a kistájban, belsősége azon kívül helyezkedik el. A számtalan „csalóka" elnevezés közül kettő, a Szolnoki-ártérrel szomszédos kistájat ragadtam ki, amelyek jól példázzák ezt a helyzetet. Az egyik a vizsgált mikrorégiót keleti-délkeleti irányból övező Szolnok-Túri-sík, ahol a nevet adó városokból csak Mezőtúr belterülete található a löszszerű üledékekkel fedett hordalékkúp-síkságon. A megyeszékhely közel 200 négyzetkilométeres közigazgatási területére csupán a Szandaszőlős-Rákóczifalva közötti, a 442-es számú másodrendű főútvonal és a tiszai árvízvédelmi töltés által közrefogott ún. Ószanda 18 , valamint az attól keletre elterülő ún. Újszanda 19 elnevezésű határrészeken nyúlik be. A másik a kistájjal északon érintkező 400 km 2 kiterjedésű Hevesiártér, amely területének nagyobb, Tisza jobb parti része már Heves megyében fekszik, névadó települése pedig az Észak-alföldi hordalékkúpsíkság középtájhoz sorolt Hevesi-síkon helyezkedik el. A jelentősebb határnagysággal bíró helységek államigazgatási területe több kistájat is érinthet, ezért nevük az azokhoz csatolt, településeket feltüntető és felsoroló térképvázlatokon többször is előfordulhat (pl. Törökszentmiklós vagy Szolnok). Bár itt is lényegesebb a települési közigazgatási- és a kistájhatár, valamint a belterület hármasának egymáshoz és a környezethez viszonyított földrajzi helyzete. MAROSI S.-SOMOGYI S., 1990. 19. p. A relatív földrajzi helyzetet a környezethez való viszony határozza meg. SZOLNOK megye térképe 1:150 000, Kartográfiai Vállalat. 1988. Uo. 39
