Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

ADATTÁR - PAPP IZABELLA: Jászságiak az 1848-49-es szabadságharcban. A Jászkerületi Honvédegylet naplója / 337. o.

választották az emigrációban élő politikust, azzal a nem titkolt reménnyel, hogy talán majd hazatér Magyarországra. „... határozza el a képvis. Közgyűlés, hogy dicső hazánk fiát Kossuth Lajost a hazaszeretet kitűnő érdemei elismeréséül ezennel Jászberény város díszpolgárának elválasztja, mit neki okmányilag azonnal megküldenek, óhajtván elhatároztával megnyerni arra, hogy régen nélkülözött kedves hazájába, hol érte annyi lelkes honfi keble feldobog, mielőbb vissza térjen, s e sokat szenvedett hazának boldogítására közvetlen és személyes jelenlétével közre működjék ..." - írták a képviselőtestületi jegyzőkönyvben." Az ellenzékiség - amely ebben az időben a Jászkunság egészére jellemző volt - Jászberény kiegyezés utáni pártviszonyaiban is tükröződött. A szabadságharc bukása után a jászkunokat igen jelentős sérelmek érték. A kiváltságok megszűntével a súlyos állami adókon kívül fizetniük kellett a földtehermentesítési adót, s komoly terhet jelentettek a katonai beszállásolás költségei is. Ezek a sérelmek hozzájárultak a jászkunok fokozatos radikalizálódásához és ahhoz, hogy a kezdetben ellenzékinek számító balközép pártnak jelentős bázisa volt a Jászkun Kerületben, illetve Jászberényben. A pártviszonyokat ezekben az években a kiegyezéshez való viszony határozta meg. A Deák-párt a kiegyezés feltétlen híve volt, a Tisza Kálmán és Ghyczy Kálmán által vezetett balközép párt - elfogadva a kiegyezés szükségességét - az alkotmányosság helyreállítását és nagyobb nemzeti önállóságot követelt. Jászberényben a balközép párt Sipos Orbán személyében olyan kiváló vezetőt talált, aki hosszú élete során mindvégig következetesen állt ki a 48-as eszmék mellett.

12 Emberi tulajdonságai és aktív közéleti tevékenysége már fiatal korától nagy tekintélyt biztosított számára. 1865-től három cikluson át képviselte Jászberényt az országgyűlésben választói megelégedésére. Számos esetben szólalt fel nem csupán a választókörzetét érintő ügyekben, hanem országos kérdésekben is. így a jászsági 48-as honvédek kérésére egyik hozzászólásában sürgette, hogy a kormány terjesszen be olyan javaslatot, melyben a szabadságharc egykori résztvevőiről való gondoskodás szerepel.

13 A Jászkun Kerületben már 1861-ben megalakult a Honvéd-segélyező Egylet, amely az egykori honvédek, illetve özvegyeik támogatását tűzte ki célul. A jászságiak ebből 1867. december 8-án kiváltak és Jászkerületi SZML Jászberény város képviselőtestületi jkv. 1868. 33. p. Életéről, munkásságáról: PAPP Izabella: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első alispánja Sipos Orbán 1835-1926. In: Zounuk 11. Szolnok. 1996. 147-179. p. Uo. 156., 159-160. p. 340