Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

ADATTÁR - PAPP IZABELLA: Jászságiak az 1848-49-es szabadságharcban. A Jászkerületi Honvédegylet naplója / 337. o.

Honvédegylet néven külön egyletté alakultak.'

4 Az egyesület alapszabályát 1868-ban fogadták el.

15 Az alapszabályban az egyesület céljaként az egykori honvédek, illetve az elhaltak özvegyeinek és árváinak szellemi, anyagi és erkölcsi támogatását, a honvéd név tiszteletének megőrzését és a még élő honvédek között a bajtársi kapcsolat fenntartását jelölték meg.

16 A 2. paragrafusban olyan politikai célok fogalmazódtak meg, mint a magyar önálló hadsereg és a honvédség intézményének visszaállítása, a honvédtisztek rangjának megtartása, a rokkant honvédek segélyezéséről való gondoskodás központi forrásból. Ebben a bekezdésben szerepel a becsületbíróság felállítása is, melynek célja, „hogy az egylet kebelében lakó honvédek becsülete sértetlenül és szeplőtlenül megőriztessék."" A kormány törekvéseivel, a politikamentességgel merőben ellentétes céloknak a szerepeltetését a belügyminiszter nem engedélyezte, bizonyára ez az oka, hogy az egylet naplójába másolt alapszabály 2. paragrafusának teljes szövegét - talán a belügyminiszteri választ követően - valaki egy határozott vonallal áthúzta. A további paragrafusok az egyesület szervezeti felépítésére vonatkozó szabályokat tartalmazzák. E szerint az egylet rendes tagja lehetett a Jászságban lakó minden igazolt honvéd, aki fegyverrel harcolt a szabadságharc végéig.

18 A tiszteletbeli tagság feltétele is a szabadságharcban való részvétel volt, de ez esetben már nem kötődött a Jászság területéhez, pártoló tagok pedig mindazok lehettek, akik azonosulni tudtak az egylet céljaival.

19 BLÉNESSY János: Jászberény életrajza a kiegyezés utáni évtizedekben. Jászberény, 1940. 11. p. SZML Honvédegylet naplója. Uo. Jász Kerületi Honvédegylet alapszabálya. 1 §. Uo. 2 §. Uo. 3. § a./ pont. Uo. 3. § b-c./ pont. 341