Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)
ADATTÁR - Cseh Géza: A Jászkunság történetének forrásai a Német Lovagrend Központi Levéltárában / 313. o.
ügyekben ugyanis nem helyben, hanem 1702 és 1731 között a Német Lovagrend mergentheimi központjában, 1732-től 1745-ig pedig a Pesti és Bécsi Invalidus Házban döntöttek. Különösen kevés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban őrzött helyi forrás a Német Lovagrend uralmának időszakából, és a Hármas Kerület közgyűlési jegyzőkönyveinek sorozata is csupán az 1732-es évvel, a Pesti Invalidus Ház birtokba jutásával kezdődik meg. Az anyag hiányosságához jelentősen hozzájárult a kun települések majdnem teljes fokú elnéptelenedése a török hódoltság végére, és a Rákóczi szabadságharc is, hiszen 1705-ben a Nagy- és Kiskunságot, 1706-ban a Jászságot dúlták a császári seregek, majd egy évre rá Rákóczi rakamazi táborába menekült a Jászkunság lakossága. Bár a szabadságharc után békés időszak következett, mégis csekély, a korszak alaposabb kutatásához elégtelen a Jászkun Kerület iratanyaga. A Német Lovagrend nagymestere megbízottak, prefektusok és provizorok kirendelésével irányította a helyi igazgatást, gyakorolta a felügyeletet és az ellenőrzést. A jász, a nagykun és a kiskun kapitány hatásköre névlegessé vált, a Hármas Kerület önigazgatása pedig teljesen megszűnt. Nyilvános közgyűlést csak a lovagrend kirendelt elöljáróinak engedélyével és jelenlétében tarthattak. ' Az új birtokos nagy gondot fordított a terület gazdasági hasznosítására, ezért számos jelentést, részletes felmérést és előzetes kalkulációt készíttetett. Ezek a történeti kutatások szempontjából nélkülözhetetlen források, továbbá a birtokba vett Jászkunság újratelepítésére, a puszták árendálására, katonák beszállásolására, az adómegtagadásokra és kisebb lázongásokra vonatkozó iratok a XIX. században, a mergentheimi adminisztráció megszűnése után, a Német Lovagrend Bécsben létrehozott központi levéltárába kerültek. Bár az anyag jelentőségével a kerületi hatóságok vezetői is tisztában voltak, hiszen Sárai Szabó Sámuel országgyűlési követ már 1802-ben kérvényezte a Jászkun Kerület összeírásainak kiadatását, tudományos szempontból Illésy János, az Országos Levéltár kisújszállási származású levéltárnoka használta fel először az iratokat az 1900-as évek elején írt tanulmányaihoz. 1937-ben a Levéltári Közlemények folyóiratban Berlász Jenő ismertette a lovagrendi levéltár magyar vonatkozású fondjait, majd több évtizedes szünet után, 1971-ben Kaposvári Gyula szolnoki múzeumigazgató végzett feltáró jellegű kutatást Bécsben. Azonban csak tizenöt évvel később ismertette a Szolnok Megyei Levéltár évkönyvében az iratanyag 1 KISS József: A Jászkun Kerület parasztsága a Német Lovagrend földesúri hatósága idején. Bp. 1979. 73-79. p. 314
