Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)
TANULMÁNYOK - Fekete István: 1956 szolnoki katonai eseményei. (A helyi és a szovjet fegyveres erők tevékenysége az 1956-os forradalomban) / 225. o.
A felsoroltakon kívül, a szovjet szállító-repülőgépek, tököli és debreceni repülőterekről felszállva, még 560 korábban felelős beosztásban lévő, magyar „kádert" szállítottak el, meghatározott (többnyire szovjet) repülőterekre. Október végével indult be, a szovjet tisztek hozzátartozóinak, Magyarországról levegőben, vasúton és közúton történő szállítása. November elseje és harmadika között, csak repülőgépekkel, több mint 600 családot szállítottak hazai földre. 53 A "Forgószél" hadműveletet közvetlenül megelőző második akció, a szovjetek „magyar ellenkormányának" létrehozása és működésének beindítása volt. Ennek története november l-re nyúlik vissza. Arra az eseményre, amikor Nagy Imre közölte Andropov nagykövettel, hogy mivel a szovjet katonaság országunkba történő beözönlése tovább folytatódik, ezért a magyar kormány kérni fogja az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) segítségét. Ezen a megbeszélésen részt vett Kádár János is, aki Nagy Imre megnyilatkozásával akkor teljes egészében egyetértett. Ezt jól bizonyítja az a néhány gondolat, amit a kormányfő szavaihoz kapcsolódva mondott el. „Amennyiben a szovjet csapatok továbbra is veszélyeztetik a magyar kibontakozást, úgy nekem, mint magyarnak, de úgy is, mint kommunistának nem marad más választás, mint a barikádon harcolni a betolakodók ellen ", 54 November elsején még úgy tűnt, hogy őszintén Kádár így vélekedett az ország és saját maga helyzetéről. Az előző idézet mellett jól érzékelteti az akkori helyzet bonyolultságát az a körülmény is, hogy a november 3-án alakult új kormány (melynek honvédelmi minisztere Maiéter Pál lett, akit előző nap neveztek ki vezérőrnaggyá) tagja lett az a Kádár János, aki ekkor már egy teljesen más politikai dimenzióban mozgott, Moszkvában. 55 A "Forgószél" hadművelet nemzetközi jogi legalizálásához szükség volt arra, hogy a beavatkozást egy „magyar kormány" kérje. Ehhez viszont létre kellett hozni az ilyen kérésre hajlandóságot mutató vezetést. Ezért, az SZKP KB. október 31-i elnökségi ülésének döntése után, azonnal hozzáláttak az „új magyar kormány" létrehozásához. Nem lehetett vitás, hogy ennek a kormánynak formálisan Magyarországon kellett megalakulnia. Tekintettel a tervezett katonai inváziót irányító főparancsnokság elhelyezésére, a leendő A szovjet katonai intervenció 1956. 134., 1142-143. p.; Aszovjet katonai intervenció 1956. 143.. 146., 151., 167-168., 244-245. p. ÁDÁM Sándor: Magyarok pusztulása. Bp. 1998. 118. p. A szovjet katonai intervenció 1956. 151. p. 249
