Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)
TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye géperejű hajózásának történetéhez / 95. o.
tárházhoz hasonlóan szállítószalag végzi a vízszintes szállítást, a végén pedig két teleszkópcső segítségével jut el a termény a vízi járműbe. A tárházhoz, a folyó felőli oldalon vasúti vágányok csatlakoztak. A raktárakból ugyanakkor, a Tomory út felől, lehetőség nyílt arra, hogy az árut közúton is fuvarozhassák. 16 1934-től kezdve a MFTR a „Hortobágy" nevű hajót közlekedtette SzolnokTiszabura között. Szolnok új hajóállomásának létesítését a tárház megépítésének köszönheti. 1939. június 23-án a Kereskedelem- és Közlekedési Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium küldötteinek részvételével közigazgatási bejárást tartottak az I.sz. tárház környékén. Mivel az épület kivitelezési munkái megindultak, a hajókikötőt a Magyar-Belga Ásványolaj Rt. által bérelt MÁV területre kellett elhelyezni. A hajóállomás személy- és áruforgalmának lebonyolításához az állomásépülettől a kikötőig egy aluljárónak az építését is tervbe vették. A kikötőt egy állóhajó jelentette, amit a parttól egy 14 méter hosszú 3,35 méter széles vashídon lehetett megközelíteni. Báró Urbán Gáspár főispán 1941. márciusában a MFTR vezérigazgató helyettesét többször is meghívta Szolnokra ebédre, ahol kötetlen beszélgetés mellett tárgyalták meg a tiszai hajózás ügyét. A hajóállomás épületét a MFTR Műszaki Osztálya tervezte 1941 februárjában. Az építmény kétemeletes, téglából készítette a kivitelező Lázár László budapesti építőmester. Az első emeleten kerültek kialakításra a II. és III. osztályú várótermek, a pénztár és az iroda. A felső szintet szolgálati lakás foglalta le. Az épület kivitelezési munkáit október 30-ra be is fejezték. A forgalom megindulását már csak a hajóállomáshoz vezető út rossz állapota akadályozta. A MFTR kérése alapján a városra hárult a feladat, hogy a 80 m hosszú, mintegy 4 m széles útszakaszt kiépítse. A Tomory úttól a hajóállomásig terjedő útvonal kiskockakő burkolattal való ellátása Szolnoknak legalább 11 ezer pengőjébe került. 17 A tiszai áruforgalom nagy részét ekkor a kőszállítás tette ki. A MFTR hat gőzöse vontatta a kőszállító uszályokat. Vízi úton szállították a cukorrépát is. A szolnoki cukorgyár az 1930-as években 10-15 ezer tonna cukorrépát fogadott. A legnagyobb tiszai áruszállítás 1938-ban volt, ekkor 369.000 tonnát továbbítottak a folyó hullámain. A II. világháború pusztítása rettenetes nyomokat hagyott hátra. A Tiszán 2 db motoros és 1 db lapátkerekes személyszállító hajó maradt, SZML. Szolnok város ir. (Továbbiakban: Szolnok ir.) 18566/1949. sz. SZML. Szolnok ir. 750/1944. sz. 106
