Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)
TANULMÁNYOK - Jan Basta: Az állami levéltári rendszer modelljének bemutatása Lengyelországban 1918 után - A Rzeszow-i Levéltár története / 167. o.
amely az állami levéltári anyagra vonatkozott. 50 A rendelet szabályozta az állami levéltári anyag fogalmát, alkotóit és azon szervek ellenőrzését amelyek az állami szervek iratait őrizték. A rendelet nem vonatkozott az alábbi levéltárakra: Honvédelmi Minisztérium, Közbiztonsági Minisztérium és Külügyminisztérium Levéltára. Az Állami Levéltárak Főigazgatóságának nem volt joga ellenőrizni még a legnagyobb tudományos jellegű könyvtárakban sem a levéltári anyagot (pl. könyvtárak amelyek önállóak voltak, a felsőoktatási intézmények és tudományos intézmény könyvtárai). 51 Az állami levéltárakról szóló 1951. évi rendelet 1983-ig volt érvényben, vagyis addig ameddig nem jelent meg új törvény az állami levéltárak működéséről. Ebben az időszakban mégis változások következtek be az állami levéltári hálózatban, mert megnövekedett a levéltári anyag mennyisége és ezért növekedett a levéltárak száma is. Ezen belül az utolsó megyei levéltárat Kosaiinban alapították 1961-ben. 1963-ban az állami levéltárak száma - amelyek az Állami Levéltárak Főigazgatóságának ellenőrzése alá tartoztak - 109 volt, emlékeztetőül 1952-ben 87, 1957-ben pedig 98. 52 Összesen 24,2 ezer levéltári együttessel rendelkeztek, illetve a fondjegyzék 144,8 ezer fm anyag leírását tartalmazta. Összehasonlításul megjegyezzük, hogy 10 évvel korábban ezek a számok így alakultak: 10 ezer együttes és 105 ezer fm irat. 53 A levéltári hálózat következő átszervezése külső tényezők hatására történt. 1975. május 28-án érvénybe lépett egy törvény az állami közigazgatás 2 szintű felosztásáról, amely megszüntette a járási szintet. Egyidejűleg új megyei hálózatot vezettek be, és így 49 megye lett. A levéltári igazgatás szükségesnek tartotta az eddigi levéltári működés felülvizsgálatát. Természetes lépés volt, jogilag szabályosan megszüntetni a járási levéltárakat. Ez a folyamat 1976-ban következett be és ekkor a járási levéltárak a megyei levéltárak fióklevéltára státust kaptak. Ez nem mindegyik intézményre vonatkozott, mert egy részük olyan városban működött, amelyet megyei székhely rangjára emeltek és ezek bejelentették igényüket az önállóvá válásra. Ennek jogi akadálya nem volt, de egyéb alapvető akadályok voltak pl.: megfelelő épület hiánya, túl kevés levéltári anyag, nem túl régi levéltári hagyományok és a képzett személyzet hiánya. 1977-ben 3 központi levéltár és 33 megyei levéltár működött, ami azt jelentette, hogy új megyei levéltár 16 városban létesült és a Dz. U. 1957, Nr 12, poz. 66. A rendelkezés meghatározta a hivataloknál és más intézményeknél tárolt iratok őrzési idejét, amely letelte után átadták volna a helyi levéltárnak. E. Branska, op. cit. s, 30. J. Jankowska, op. cit., s. 66, 76. 182
