Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)

TANULMÁNYOK - Jan Basta: Az állami levéltári rendszer modelljének bemutatása Lengyelországban 1918 után - A Rzeszow-i Levéltár története / 167. o.

még létező intézmények mint fióklevéltárak tevékenykedtek. Korábban alapított olyan fióklevéltárak is működtek amelyek székhelye nem városban volt, ezek száma: 37. M Nem mindegyik új megyei levéltár bírta ki a próbaidőt. Kiderült, hogy néhány város nem volt felkészülve erre a szerepre sem érdemlegesen, sem pedig szervezetileg. Ebből kifolyólag több levéltár működött több megye területén és a következő években gyakran változott a számuk. A fiókok számában 2 okból történtek változások: 1, amikor a megyei levéltár raktárhelyzete javult, 2, amikor a helyi vezetés azt akarta, hogy a saját területén saját levéltára legyen és ehhez épületet is adtak. A levéltári hálózat működésének alapfeltétele volt a megfelelő épületek biztosítása. 1989 után a költségvetésben több pénz fordítottak a raktározási gondok megoldására. A hetvenes évek második felében és a nyolcvanas évek elején a levéltári hálózatot úgy alakították, hogy az az új feltételeknek megfeleljen és folyamatosan bővítették a gyűjteményeket. Ebben az időszakban is változtak a vezérigazgatók. 1965-ben ezt az állást töltötte be Leon Chain, utána Tadeusz Walichnowski (1976-1981), majd Marian Wojciechowski (1981-től)

55

. Mindegyiküknek szerepe volt az új levéltári törvény megalkotásában. Ahogy meggyőződhettünk róla a sztálini időszakban alkotott rendelet már elavult volt. Érdemi változásokra volt szükség, melyekhez az 1980-81. évi lengyelországi események plusz ösztönzést adtak (Solidarnost megalakulása, demokratizálódás). A levéltári állami szolgálat működésének alaptörvénye lett az 1983. július 14-én kiadott rendelet, amely 1984 elején lépett életbe és a nemzeti levéltári anyagról és a levéltárakról szólt. 56 Ez most az egyedül érvényes rendelet volt ami a levéltárak működésére és a levéltári anyagra vonatkozott (nem úgy mint régen, amikor több rendelet is szabályozta). Először vezették be a nemzeti levéltári anyag fogalmát, amely az állami gyűjteményekről és a magán kézben maradt levéltári anyagról rendelkezett. Nem változtak viszont az alapvető kritériumok, amelyek meghatározták, hogy mi számit levéltári anyagnak, mi kerüljön be a nemzeti gyűjteménybe. A törvények meghatározták azt az idő (30 év) ami után kutathatóak az iratok.

57 Por. T. Walichnowski, Kierunki rozwoju archiwistyki polskiej, Warszawa-Lódz 1979, s. 146-147. B. Woszczynski, op. cit., s. 333-334. Dz. U. 1983, Nr 38, poz. 173. Megfelelő rendelkezéssel a levéltári igazgatók megkapták a jogosítványokat a korlátozási idő lerövidítésére úgy, ha eldöntik hogy kiadásuk jogilag nem sérti az ország és a polgárok érdekeit. 183