Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)
TANULMÁNYOK - Jan Basta: Az állami levéltári rendszer modelljének bemutatása Lengyelországban 1918 után - A Rzeszow-i Levéltár története / 167. o.
az ott lévő anyaggal. A reform megalkotói szorgalmazták a keleti területeken levéltárak létrehozását, de nem minden megyei városban. 17 A Régi Iratok Föle véltárának igazgatója Siemienski bejelentette saját szerkezetváltoztatási ajánlatát. Szorgalmazta a legrégebbi gyűjtemény anyagának, a fióklevéltárak okleveleinek (amelyek a megszállás időszakából maradtak) és a megyei levéltárakban őrzött jelenkori iratok szétválasztását. 18 Az állami levéltári szolgálati reform tervei nem teljesültek, azonban a benne ajánlott megoldások hasonlóak voltak a már alkalmazott levéltári tevékenységhez. A Kalisz-i és a Suwalki-i levéltárakat 1926-ban, a Lomza-it pedig 1930-ban szüntették meg. I9 Ezek gyűjteményét átvették Poznanban (Kalisz), Gdanskban (Suwalki) és a Varsói Régi Iratok Levéltárában (Lomza). A Plock-i levéltár megszüntetése nem teljesült, mert a varsói levéltárban a raktárban nem volt szabad hely. A vallásügyi miniszter megalapította az Új Iratok Levéltárát Varsóban 1930-ban, amely átvette a Honvédelmi Levéltár Gyűjteményét. 20 A felszámolás érintette még a Lwowi Levéltárat is 1933-ban, amelynek utódja az ottani állami levéltár lett. 21 Ugyanazzal a rendelettel változtatta meg a vallásügyi miniszter a Krakkói Földhivatali Levéltár nevét Krakkói Állami Levéltárrá. 22 A II. Köztársaság végére a levéltári hálózat átalakítása következtében 5 központi levéltár jött létre: Régi Iratok Főlevéltára, Régi Iratok Levéltára, Új Iratok Levéltára, Egyházi Levéltár és Kincstár valamint 11 állami helyi levéltár: Poznan, Bydgoszcz, Krakkó, Lwow, Vilno, Grodno, Lublin, Kielce, Piotrkow, Plock, Radom. Tomczak szerint ezek a levéltárak összesen 90.000 folyóméter iratot gyűjtöttek be, melyek 90 %-a a megszállás időszakában keletkezett. 23 Úgy gondolták, hogy a Lwowi, Wilnoi és Grodnói levéltárak tevékenységi köre megyehatárain túlra is kiterjedhet. Por. K. Kunarski, W. Lopacinski, Reorganizacja arhiwów panstwowych, [w:] Pamietnik V. Zjazán Historyków w Warszawie, Lwów 1930. Zob. J. Siemienski, Stan i sprawa archiwów polskich, "Nauka Polska", Nr X, 1929. Dz. Urz. MWR i OP 1930. Nr 9. Poz. 145. Dz. Urz. MWR i OP 1930, Nr 6, poz. 81. Decyzja ta zwiazana byla z utworzeniem wlasbego archiwum przez Ministra Spraw Wojskowych. Dz. Urz. MWR i OP 1933, Nr 6, poz. 111. Dz. Urz. MWR i OP 1936, Nr 9, poz. 170. A. Tomczak, Zarys..., s. 190. 174
