Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)
TANULMÁNYOK - Jan Basta: Az állami levéltári rendszer modelljének bemutatása Lengyelországban 1918 után - A Rzeszow-i Levéltár története / 167. o.
Az őrzött gyűjtemény szempontjából a legnagyobb állami levéltár volt a Régi Iratok Főlevéltára és a Vilnó-i Levéltár (egyenként kb. 14.000 fm). A Kincstár, a Régi Iratok Levéltára Lwowi Állami Levéltár (egyenként kb. 10.000 fm) és a Poznani Levéltár gyűjteménye közel 5.000 fm. A többi levéltár sokkal kevesebb anyaggal rendelkezett. 1939-ben országos szinten 113 főt foglalkoztattak, ebből 79 levéltáros és 34 alacsonyabb végzettségű dolgozót. Ez azt jelentette, hogy a levéltárakban átlagosan 7 fő dolgozott és egy főre kb. 800 fm irat jutott. A II. Köztársaság időszakában kialakult levéltári rendszer 2 tagból állt: a Vallás- és Közfelvilágosodásügyi Minisztérium és az Állami Levéltárak Főosztálya, amelyek a levéltárak központi igazgatását látták el és irányították az állami levéltárak hálózatát. Ennek a modellnek voltak előnyei és hátrányai is. Biztosan előnyös volt az egyszerűsített határozati és felügyeleti rendszer, a levéltárak egy felügyelő alá tartoztak - a Levéltárak Főosztálya főosztályvezetőjéhez tartoztak (ennek ideiglenesen az állami levéltárak főigazgatója volt az elnevezése), aki a vallásügyi miniszter nevében működött. Ez a szervezet nem volt jól ellátva szakemberekkel és ezért nem igényelt magas költségeket. Előnytelen volt a levéltárak nem megfelelő elhelyezése és a Főosztály viszonylag alacsony rangja. A levéltárosoknak az volt a véleménye, hogy Lengyelországban meg kellene alapítani egy központi állami közigazgatási hivatalt, amely a levéltári ügyekkel foglalkozik és önálló szervezet, valamint közvetlenül alárendelt a köztársasági miniszterelnöknek. 24 Lengyel levéltárak a II. világháború idején A II. világháború idején a lengyel levéltárak helyzete nagyon különbözően alakult. Az orosz megszállók a lengyel intézményeket, így a levéltárakat is szovjet intézménnyé változtatták és hozzákapcsolták a területileg illetékes köztársasághoz. A Vilnói Levéltár is hasonló sorsra jutott, mert átmenetileg a Litvániai hatósághoz tartozott (1940. áprilisig). A németek által megszállt területeken nem egyformán kezelték a levéltárakat. A III. Birodalomhoz csatolt területeken a levéltárak német intézménnyé váltak. Kivétel volt a Plocki Levéltár, amelyet megszüntettek. 25 A Főkormányzóság területén a németek különböző megoldásokat vezettek be. A levéltárak továbbra is működhettek lengyel személyzettel, de az irányítást német vezetők Zob. P. Bankowski, op. cit., s. 9-10. Az ő gyűjteményét a Königsbergi levéltárba vitték át. Azokon a területeken működő levéltárak, amelyeket a Német Birodalomhoz csatoltak, közigazgatásilag alá voltak rendelve a vidéki hatóságoknak. Tudományos szempontból pedig a Berlinben lévő levéltári főigazgatónak. 175
