Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)

TANULMÁNYOK - Jan Basta: Az állami levéltári rendszer modelljének bemutatása Lengyelországban 1918 után - A Rzeszow-i Levéltár története / 167. o.

vallásügyi miniszter igazgatási feladatokat lásson el porosz területeken. I5 Ugyanabban az évben (áprilisban) vilnói lengyel területen megszüntették a levéltár igazgatását. A politikailag független Szilézia nem tartozott a központi levéltári joghatóság alá. így amikor 1932-ben létrejött Katowicében a Régi Iratok Állami Levéltára, akkor a Sziléziai Megyei Hivatal hatáskörébe tartozott. Az állami levéltári hálózat az említett levéltári egyesítések mellett, újabb levéltárak alapításával is tovább alakult. 1918-ban megjelent rendelet alapján létrehozták a Lublini Állami Levéltárat, ezt követően a Plocki és Piotrkowi Levéltárat. 1919-ben csak a Grodnoi Állami Levéltár alakult, 1920ban pedig hasonló intézmények: Kalis, Kielce, Lomzsa, Radom és Suwalkiban. Ezek a levéltárak a megszállók által kialakított levéltárak mintájára jöttek létre. Az új intézmények létrehozása 1924-ben befejeződött. A Bydgoszczki Általános Levéltárat átalakították, és ez lett a Poznani Állami Levéltár fióklevéltára. I6 A létrehozott állami levéltári hálózat 1924-ig 20 intézményt foglalt magába és a két háború közti 20 éves időszakban ez volt a legnagyobb szám. A II. Köztársaság idején a levéltárak területi elhelyezkedése ugyan egyenetlen volt, 15 helyezkedett el a volt orosz megszállók területén (Varsó, Régi Királyság és keleti országrészek). Gyakorlatilag ez a forma a megszállók öröksége, mert teljes egészében tükrözte a lengyel földön kialakult levéltári földrajzot, amely az I. világháború előtti időszakban jött létre. Az új köztársaság levéltári vezetői a meglévő levéltárakat átvették és azokban a városokban, ahol levéltári hagyományok voltak, újakat alapítottak. Utólag nehéz megítélni, hogy miért így alakult, bár ez a gyűjtemény elhelyezéséből és a levéltári szakemberek meglétéből adódott. Ily módon viszonylag elég gyorsan befejeződött a levéltári rendszer kialakításának folyamata. A következő években a levéltárak működésében már nem történtek alapvető átalakítások, ellentétben a megszállás alatti viszonyokkal. Kitűnő levéltárosok hangoztatták, hogy új szerkezetet kell kialakítani, amely teljesen más elképzelésen alapul, mint az eddigi. Konarski és Lopacinski 1930-ban megjelentették a levéltári hálózat átszervezésének tervezetét. Ők kezdeményezték egy központi levéltár megalakítását Varsóban és a megyei székhelyeken több levéltár és fióklevéltár létrehozását. A tervezet szerint a kisebb városok levéltári anyagát átviszik a megyei levéltárakba, ill. egyesítik 15 Dz. Urz. MWR i OP 1922, Nr 5, poz. 32. 16 A Bydgoszczy intézmény fiók státusát 1938-ig tartotta meg, amikor önálló állami levéltár rangjára emelték. Lásd: S. Pankow, Archiwa, Warszawa 1969, s. 61. Felosztás előtti Lengyelországban működött még a gdanszki levéltár (volt porosz állami levéltár), alárendelve a Gdanski Önálló Város szenátusának. Ebben a városban működött a Főbiztos mellett a levéltári osztály. 173