Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megye iratai 1601-1700 / 195. o.
17. III. Ferdinánd király bizonyságlevele Tiszaszentimre falu és Tiszaszentgyörgy puszta egészének adományozásáról 1647. május 7. "Mi [III.] Ferdinánd 1 stb., adjuk emlékezetül stb., hogy mi úgy némely híveink által felségünknek tett alázatos könyörgése, mint híveink - a nemzetes Zákány András, valamint a nemzetes Szentpétery Imre deák - hűsége, valamint hűséges szolgálatai érdemének megfontolása és meggondolása után, amelyeket ők először Magyarországunk Szent Koronájának, azután pedig felségünknek a helyszínek és az idők forgandósága, valamint az alkalmak szükségletei szerint hűségesen felmutattak, továbbá költséget is vállaltak, ugyanakkor a hűség őszinte állhatatosságával a jövőben sem fognak késlekedni felmutatni és felvállalni; [Ezért] a Heves vármegyében lévő és bírt terjes és sértetlen Szentimre egész falubirtokot, valamint a Szentgyörgy nevezetű teljes pusztát [totalia et integre possessionem Szent Imre et praedium Szent György nuncupata et in Comitatu Hevesiensi existente habita] - amelyek korábban a néhai Szentgyörgyi Demeter, néhai fiáé Györgyé voltak, de mivel annak halála és magszakadása miatt, országunk régi és kipróbált törvénye és szokása szerint helyesen és jogosan Magyarországunk Szent Koronájára, továbbá királyi adományozásunk jogkörébe visszaszármaztak, valamint visszaszálltak; az egész és teljes királyi jogunkat - ha ilyent az említett Heves vármegyében lévő és bírt teljes és érintetlen Szentimre falubirtokban és Szentgyörgy pusztában korábban és akármiképpen bírtunk volna, vagy ugyanazok bármilyen perből, birtoklásból, rendszabásból, határozatból kifolyólag felségünket érintenék - együtt összes hasznukkal, valamennyi tartozékukkal, tudniillik a művelt és műveletlen szántóikkal, rétjeikkel, legelőikkel, mezeikkel, kaszálóikkal, erdeikkel, ligeteikkel, hegyeikkel, völgyeikkel, szőlőikkel, szőlőhegyeikkel, vizeikkel, folyóikkal, halastavaikkal, halászóhelyeikkel, halászórekeszeikkel, vizeik folyásával, malmaikkal, azok III. Ferdinándról van szó, aki 1637. február 15. és 1657. április 2. között volt magyar király. A királyi jogok alatt a királyi haszonvételek értendők. Bárki lett légyen valamely falubirtok, vagy puszta birtokosa, az ott lévő hídvám, révvám, piaci helypénz, a vásártartási díj, a vendégek (hospes) adói a királyt illették. A király azonban - mint jelenleg is - erről lemondhatott. 228
