Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megye iratai 1601-1700 / 195. o.

Nem lehetett pontosan megállapítani, hogy melyik hadjáratban keletkeztek a harci érdemek Arra sem találtunk adalékot, hogy a birtokba vétel megtörtént-e. 3. Báthori Gábor erdélyi fejedelem Tiszaszentimre, Tiszavarsány és Fegyvernek vásárait és hetipiacait átengedi Hajdúszoboszló mezővárosnak 1610. április 1. "Mi [Báthory] Gábor, Isten kegyelméből Erdély fejedelme, a magyarországi részek [Partium regni Hungáriáé dominus] ura, a székelyek ispánja adjuk emlékezetül mindenkinek, akit illet a jelenlegi [levelünk] erejével, hogy mi a Szabolcs vármegyében lévő Szoboszló mezővárosunkban lakó valamennyi lakos és vitéz katona alázatos könyörgésére, továbbá pedig ezen lakosok haszonvételeiről, valamint kényelméről gondoskodni akarva a korábbiakban az Alsó-Szolnok vármegyében volt Szentimre, Tiszavarsány és Fegyvernek, most elhagyott mezővárosokban [antea in oppidis Szent Imreh, Tiszavarsant et Feguivernek in Comitatu Zolnak Infereiore existentis [...] nunc desertis] évenként a szokásos ünnepeken rendezni szokott szabad vásárokat a szóban forgó Szoboszló mezővároshoz [ad praefatum oppidum Szoboslo] áthelyezni és ott teljesen azokon az ünnepnapokon, amelyeken a szóban forgó mezővárosokban volt szokásos tartani - rendeljük, továbbá minden héten természetesen a szerdai napon szabad hetipiacot tartani rendelünk és engedünk A hivatkozott esemény valószínűleg az a hajdú felkelés, amely 1607 október és 1608 március között zajlott. A felkelők Nagy András főkapitánysága alatt Bécset és a katolikus klérust tartották fő ellenségüknek, mert azok a hajdúkiváltságok felszámolására törekedtek. Fő követelésük volt a bécsi békeszerződés (1606. szeptember 23.) idevonatkozó passzusainak kiiktatása. Báthori Gábor 1608. március 7. és 1613. október 27 között volt erdélyi fejedelem, akit a hajdúk segítettek trónra, tőle Habsburg-ellenes és függetlenségi politikát várva. Bocskay István a szabadságharcban résztvevő 10.000 hajdút telepített le tiszántúli birtokaira 1604-1606 között, hét - ma már csak hat - hajdú településre. Nyilvánvaló, hogy a három Külső-Szolnok vármegyei településről is többen csatlakoztak Bocskayhoz, számuk azonban ismeretlen. Arról semmi elképzelésünk nincs, hogy az irat Külső-Szolnok vármegyét miért nevezi Alsó-Szolnok vármegyének. 206