Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megye iratai 1601-1700 / 195. o.

onódi erősség magyar katonái tevékenykedtek. A közölt iratok jellemzéséről néhány megjegyzés. A középkorhoz képest - hasonlóan a 16. századhoz - fellazult az iratok alakisága, tartalmi fegyelme. Jelentősen bővült az iratkiadók alanya, a hiteles helyi tevékenység mindinkább átcsúszott a vármegye hatáskörébe. Mennyiségi tekintetben egyes időszakokban válogatni lehet az iratokban, máskor - pl. 16011606 között, vagy 1670-1690 között - alig bukkan fel használható forrás. A térbeli arányosság is rapszodikus. 1610 és 1629 között pl. csak a bal partról, 1690 és 1700 között csak a jobb partról van forrás. A tisztelt olvasó figyelmét felhívjuk néhány érdekes iratra. A közölt, 1610 április l-jén kelt iratunk pl. azért unikum, mert vásártartási jog áthelyezéséről van szó benne, ami elég szokatlan dolog. Az 1617-ből keltezett iratunk pedig iránytű ahhoz, hogy hol kell keresni a megye tizenötéves háború alatt elmenekült jobbágyait. A nagykun úrbéri szerződés amely 1649. június 2-án kelt - felsorolja az elpusztult nagykun helyeket, ugyanakkor rávilágít a kunok között élő armális nemesek közjogi helyzetére is. Az 1667. szeptember 15-én kelt irat a szajoliak nemességének újbóli (?) megszerzéséről tudósít. Rendkívül nagy értéket képvisel Heves és KülsőSzolnok vármegyék 1675. évi portaösszeírásában a nemesség név szerinti és nemesi státus szerinti felsorolása is. Tiszafüred úrbéri szerződése ritkaság számba megy, mert az 1694. évi állapot szerint a jobbágyokat név szerint felsorolva feltünteti a származási helyeiket is. Az 1698. október 12-én kelt irat tartalmánál fogva egyedi, ilyennel még nem találkoztunk korábban. A Tiszakürt és Tiszasas beiktatásáról szóló irat pedig - amely 1700. április 28-án kelt mintegy "szélesvásznú film" eleveníti meg a cselekményt és az abban résztvevő személyeket. Ami a témakör és a korszak nyomtatott formában megjelent forrásait illeti nem beszélhetünk hiányról, de egy átfogó válogatással megrostált, időben és térben kiegyensúlyozott, alapvető dolgokról szóló irategyüttes kiadása még a jövő feladata lesz. Az első iratokat egyébként Szederkényi Nándor tette közzé 1891-ben, amikor az 1601-1687 időkörben huszonhárom forrást közölt, amelyek között van néhány a mai megye területéről is. Hosszú szünet után következett Antal Árpád közlése, aki 1969-ben az 1610-1695 idökörből tíz iratot Lásd a szerző által közölt iratot (Zounuk 2. 1987. 270-272. p.). SZEDERKÉNYI Nándor: Heves vármegye története. III. köt. 1596-1687. Eger, 1891. 421474. p. 200