Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megye iratai 1601-1700 / 195. o.
A század végén mindezt tetőzte az a nagy trauma, amely a törökellenes felszabadító harcok (1683-1699) következménye volt. Bár a megye jogelőd területei a korai szakaszban (1685) felszabadultak, mert ősszel - Ónodból indulva - a Szent Liga csapatai szinte egy lélegzetre visszafoglalták Jászberényt, Szolnokot és Mezőtúrt, de a harcok hullámzása és a bal part "senki földjévé" válása miatt a megye tiszántúli része másodszor is elnéptelenedett. A reorganizáció csak 1699-1700-ban indult meg és 1703-ig - a Rákócziszabadságharc kezdetéig - a bal parti rész az 1548-1552 közötti szintet sem érte el. 10 A megyei szervezet alakulását a felsorolt események igen hátrányosan alakították. Az államalapítás óta először fordult elő, hogy a megyei intézmény 1596-1614 között megszűnt létezni. Eger 1596. évi eleste után ugyanis a megyei nemesség "szétfutása" miatt a megyei szintű ügyeket azokban a megyékben intézték - távolból - ahová a menekülés történt. A vármegyei intézmény újjászervezésére végül is 1614-ben került sor Füleken, úgy, hogy az igazgatást az előző században kialakult "távolból" történő módszerrel végezték, de jelentősen kisebb hatékonysággal. A megye neve változatlanul "Heves és KülsőSzolnokvármegyék" volt, ami az 1614-ben készült új pecsét alapján bizton állítható. A megyei közgyűlések 1614-1682 között szinte kizárólag Füleken 19 zajlottak, 1682. szeptember 10-én történt eleste után azonban váltakozva Gács és Losonc volt a helyszín. Az ostromot (szeptember 2-10) követő szabadrablás és gyújtogatás - a mai kutatás számára is - pótolhatatlan veszteségekkel járt, mert ekkor pusztult el a három ládában tárolt megyei irattár, de eltűnt az 1614. A török hódoltságot hivatalosan a karlócai békeszerződés (1699. január 26.) zárta le. A „senki földje" azért alakult ki, mert Gyula vára 1694. január 12-ig a török kezében volt, ahonnan a bal partot ellenőrizni tudta, bár nem szilárdan. A bal parton 1700 és 1703 között az újjátelepülésnek csak a kezdeti üteme valósult meg, (lásd BENEDEK Gyula: Szolnok megye újjátelepülése a Rákóczi-szabadságharc után 1709-1730. Bp. 1974. 84-86. p. dokt. d.) Ez a kutató számára azt jelenti, hogy 1596-1614 között Nógrádtól Beregig bármelyik vármegyében lehet találni lappangó, megyére vonatkozó iratot. 1682. szeptember 10-én Füleket a Habsburgok foglalták el, azért mert Heves és KülsőSzolnok vármegyék a Thököly^pártnak kötelezték el magukat. 197
