Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megye iratai 1601-1700 / 195. o.

évi megyei pecsétnyomó is. A vármegye újjászervezésére 1684-ben került sor, ami jelentős átszervezéssel is járt. Először is a két megyét törvényesen is egyesítették "Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesített vármegyék" néven (Comitatus Heves et Exterioris Szolnok articulariter uniti),

13 az 1683. évi 6. törvénycikk alapján. Ugyanakkor - hosszú idő után - jelentős területi változásokat is végrehajtottak. A Zagyva és a Tisza jobb partján ekkor került számos település - pontosabban az elpusztult helyük - Pest-Pilis-Solt egyesített vármegyékhez. Megváltozott a közgyűlések színhelye is. A jelenlegi ismereteink szerint a megye területén és Gyöngyösön 1687. szeptember 15-én volt először közgyűlés - utoljára a megyén kívül és Losoncon pedig 1688. április 27-én - ezt követően a század végéig főleg Gyöngyösön, esetenként pedig Pásztón ülésezett a vármegye tisztikara. A közgyűlések jegyzőkönyve 1653-tól maradt az utókorra. A vármegye területének teljes reorganizációja 1700-ban fejeződött be, amikor az 1700. szeptember 17-én tartott megyei közgyűlésen létrehozták a "negyedik járást", ami a bal part újjátelepülésének gyakorlati elismerése volt. A településföldrajz területén a 17. században tovább folytatódott az erózió, mind több település változott pusztává, megtartva a területi önállóságát. Ez a folyamat különösen feltűnő a Jászságban és a Nagykunságban. A folyamatban bizonyos szakaszosság figyelhető meg. 1606-ig szinte néptelenek a települések és történetében először elnéptelenedett a Jászság is. Az újjátelepülés szervezettsége 1610 körül kezdődött, igazi lendületet azonban 1620 körül vett és 1655 körül fejeződött be. Kisebb és helyi megszakításoktól kivéve 1683-ig volt folyamatos a megültség. 1683-tól ilyen tekintetben kettévált a megye fejlődése, ugyanis a jobb part - a Jászság és Nagyheves - nem pusztult el, míg a bal part hosszan tartó agóniába zuhant, újjáéledése csak 1696 körül kezdődött és a század végéig nem is fejeződött be. A Jászkunsággal kapcsolatban több új elem merült fel. Ilyennek mondható az, hogy a 17. században a mindenkori nádort szolgálják jobbágyi Az 1684. évi pecséten azonban nem szerepelt az „articulariter" szó. HML Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesített vármegyék közgyűlési jegyzőkönyvei. 1696-1702. évi kötet 523. Ezt két dolog is bizonyítja. Az egyik bizonyíték az egyházi anyakönyveik, amelyek folyamatosak 1690-től, a másik bizonyíték a jelen iratválogatás, amelynek utolsó tíz darabja között alig akad bal partról származó. 198