Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Urbán László: Környezetformáló tényezők a nagykunsági városokban a kollektivizálás idején / 147. o.

én már arról tudósított, hogy az erdősáv-ültetés nem megy kielégítően. Egy 1955-ben írott cikk szerint "a telepítések eredményeként szép erdősávjai vannak" a mezőtúri Béke, Táncsics és Bercsényi tsz-nek (utóbbinál 30 km-t meghaladó hosszúságban), viszont a pusztabánrévei Törő Pál tsz "nem is ápolta ültetéseit, emellett kiszántott mintegy 70 kh olyan erdősítést, amelyet pótlással még rendbe lehetett volna hozni".

78 Az első 5 éves terv legnagyobb mértékű megyei fásítása a karcag - apavári volt (1.000 kh), de a jelentősebbek közé sorolták a túrkeveit is.

79 Számottevő eredmény volt e téren, hogy az 1950-es évekig "csaknem teljesen fátlan" Ecsegpusztán "az ezt követő erdősítés következtében főleg fiatal tölgyesek kisérik a folyó több szakaszát, illetve a védtöltésen kívüli területeket.' Mindezek ellenére még 1955-ben is azt írták, hogy "a legfátlanabbak a megye szikes területei, ezek közül is a legfeltűnőbben a Nagykunság"}

1 Hasonlóan a termelés eredményességéhez, a környezeti hatások tekintetében is az állattenyésztésben mutatkoztak nagyobb mértékben a paraszti gazdálkodás rendszerének felbomlásából keletkező problémák. Az elhelyezési, gondozási és takarmányozási viszonyok kedvezőtlen hatása, továbbá a feltételek figyelembevétele nélkül előírt állományfejlesztési és hozamnövelési feladatok végrehajtásának erőltetése következtében mutatkozó tömeges állatelhullások ebben a térségben - ha kisebb mértékben is - már az ötvenes években olyan gondokat idéztek elő az állati tetemek környezetkárosító hatása miatt, amelyek országos szinten a hetvenes években váltak súlyosakká. Az állatelhullás környezetkárosító hatásához nagymértékben hozzájárult a gondatlanság is. Egy 1961. szeptember l.-i dokumentum arról tudósított, hogy a karcagi November 7 tsz-ben "a fiaztató rendkívül elhanyagolt, a malachullát nem távolítják el és ennek következtében a hullákat a patkányok hurcolják SZML MDP 39. f. 2. fcs. 183. őe. TÓTH B. 1955 13. p. TÓTH Béla: Szolnok megye fásítási kérdései. In: Jászkunság, 1955/2., 13. p. A fásítás nyomán kialakult tölgyeseknek "köszönheti létét a Farkas-zugban kialakult, dinamikusan fejlődő vegyes gémtelep is." TÓTH A. 1989 42. p. TÓTHB. 1955. 12. p. 170