Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Urbán László: Környezetformáló tényezők a nagykunsági városokban a kollektivizálás idején / 147. o.

széjjel", nagy fertőzésveszélyt okozva. Szintén viszonylag korán jelentkezett a négy város esetében a trágya által okozott szennyezés. A szakosított állattartó telepek - és velük a hígtrágya nem megfelelő kezeléséből adódó veszélyek - ugyan itt is csak a hatvanas-hetvenes évek fordulóján jelentek meg, az állattartás kedvezőtlen tárgyi és személyi feltételei miatt azonban már a kollektív gazdálkodás első évtizedében mutatkoztak számottevő negatív hatások. A szerves trágya környezetkárosító hatásának egyik fő oka az volt, hogy az állattartó épületeket nem megfelelő helyre telepítették és az összegyűlő csapadékvíz sok esetben elérte a majorok területét. "Előfordult olyan eset is, hogy egy-egy épületet a terület legmélyebb pontjára építettek, melyet magas talajvíz esetén nem lehet hasznosítani." - állapította meg a Szolnok Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága 1956. április 12.-én.

83 A dokumentum szerint "a felsőbb és a megyei irányító szervek hibája, hogy a tsz-ek épületeinek elhelyezésénél tervszerűtlenség van", mert "majortervek nincsenek és így olyan területeken helyezik el tsz-eink az épületeiket, melyeket később nem tudnak a célnak megfelelően hasznosítani", továbbá a tsz-ek épületei "a célnak nem teljesen megfelelő típustervek alapján épülnek"

84 A hibás majorkialakítás szélsőséges példájáról tesz említést a Túrkevei Városi Tanács Mezőgazdasági Osztályának 1957. november 19.-Í jelentése, amely szerint "előfordul, pl. a Dózsa Népe termelőszövetkezetnél, hogy a kút közelében van a trágyadomb".

85 A gondatlanság is számottevő környezetszennyező forrásnak bizonyult. A Mezőtúri Városi Tanács Mezőgazdasági Osztályának 1952. február 20.-i jelentése szerint: a Szabad Nép tsz-ben a Pap-féle tanyán a sertések kifutója előtt árok nincs, így a szennyvíz lefolyni nem tud.

86 A túrkevei Farkas Mihály tsz 1953. január 30.-Í igazgatósági ülésén azt tették szóvá, hogy a szövetkezetben a jószágok alá nem almoznak rendszeresen, ezért a tehenek és sertések lucsokban SZML Szolnok MTVB Mg. Oszt. sz. n. 116. doboz. MOL Matolcsi János ir. 1. doboz 2. tétel. A jelentés szerint az 1955-ben használatos típustervek "90%-át az FM Építési Igazgatósága megszüntette" azok alkalmatlansága miatt. MOL Matolcsi János ir. 1. doboz 2. tétel. SZML Szolnok MTVB Mg. Oszt. 23.045-257/1957. SZML Szolnok MTVB Mg. Oszt. 65-3-25/1952. 171