Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Urbán László: Környezetformáló tényezők a nagykunsági városokban a kollektivizálás idején / 147. o.

kollektivizálás üteme és módszerei miatt számottevő volt a földek elhagyása, aminek következtében olyan mértékűvé vált az állami kézbe került ú. n. tartalék terület, amit az állami gazdaságok és a tsz-ek már megművelni nem tudtak.

73 A parlag területét növelték azok a feltört, de szántóföldi művelésre alkalmatlannak bizonyult egykori legelők, amelyeken a gazdaságok felhagytak az eredménytelen termeléssel. Ilyen "erősen elgyomosodott parlag" területek létéről számolt be Karcag esetében a megyei Termelőszövetkezeti Üzemszervezési Szakbizottság 1960. december 14.-i jelentése.

74 Hasonlóképpen a gyomosodást és a kártevők szaporodását elősegítő tényező volt a tanyák igen gyors felszámolása, sok esetben úgy, hogy még azok helyeinek mezőgazdasági hasznosítására sem került sor. A tanyák megszüntetése a mikroklímát kedvezőtlenül befolyásoló tényezőnek is bizonyult. Az épületek és fák pusztulásával megszűnt azok szélfékező hatása, ami elsősorban a környező földterület gyorsabb kiszáradása útján hatott kedvezőtlenül.

75 A tanyák felszámolása és a korábbi mezsgyéknek a kollektivizálással kapcsolatos megszüntetése a faállomány pusztulásával járt. Ennek pótlására az ötvenes években fásítási akciókra került sor. Ezeket azonban összekapcsolták a kollektivizálás előrehaladásával. "Mezővédő erdősávokat telepíteni csak birtokpolitikailag rendezett területeken, elsősorban a nagykiterjedésű termelőszövetkezetek és állami gazdaságok területein szabad," - szögezték le 1952 őszén a tiszántúli természetátalakító tervjavaslat irányelveiben.

76 Mivel a kollektivizálás újabb és újabb hullámai miatt a tagosítások sorozatosak voltak, a telepítésnek akadályait jelentették. Ebben a tekintetben a négy város - az 1953ban bekövetkezett bomlási folyamat ellenére - a korai kollektivizálás nyomán viszonylag kedvező helyzetben volt. Az erdősávok ültetésének megkezdéséről tudósított Mezőtúrról a városi pártbizottság 1952. március 8.-án, de március 29.Az MDP megyebizottságának 1952. október 2.-i jelentése alapján. SZML MDP 53. f. 2. fcs. 26. őe. MOL FM Tsz. Főoszt. 68.077/1962. SZENTI Tibor: Gondolatok a tanyákról és a mai tanyahelyzetrol. Valóság, 1981/2., 42. p. MOL FM Növénytermesztési Főoszt. 686-107/1952. 169 73 74 75 76