Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Keskenynyomtávú vasutak Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 109. o.

Az úttörővasút érdekes színfoltja volt a Tiszaligetnek, működése azonban nem volt gazdaságos. Szombaton és vasárnaponként közlekedett de az utasok száma csekély volt.

30 1970-ben hatalmas árhullám vonult le a Tiszán. A magas árvízszint következtében a tiszaligeti körtöltés és a kisvasút alatt átszivárgások keletkeztek. A vasúti töltést és a talpfákat teljesen alámosta a víz. Ezért 1970. májusában a kisvasút üzemelését leállították. Az első elképzelések szerint a kisvasutat át akarták telepíteni a vidámparkba, hogy ott tovább működjön. A kihasználatlanság és az utazóközönség részéről mutatkozó érdektelenség miatt azonban nem indították újra a vonatforgalmat. A vasút maradék anyagait (3 db kocsit, 1 mozdonyt, 1 állomásépületet, 1,5 km sínt és 4 db váltót) a vidámpark vette át.

31 II. KESKENYNYOMTÁVÚ NEM KÖZFORGALMÚ KISVASUTAK JÁSZNAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN Gazdasági vasutak Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a gazdasági viszonyok eltérő képet mutattak. Az 1876-ban létrehozott megyének két nagy gazdasági övezete volt. Az egyik a volt jász és nagykun területek, a másik a régi Külső-Szolnok megyei részek. A jász és kun részeken nagybirtok az 1745-ös redempció óta nem volt, a nagybirtokok csak a külső-szolnoki részeken alakultak ki. így a gazdasági vasutak építése is ezeken a területeken történt. 1896-ban már működött 3 gazdasági vasút a megyében. Kohner Zsigmond és Adolf szászberki vasútja, lóüzemű 600 mm nyomtávú és 4 km hosszú volt. Kövér Miklós 500 mm nyomtávú 4,3 km hosszú kisvasútja martfűi majorjából vezetett a Pusztatenyő - Kunszentmárton vasútvonal Martfű állomásáig. A Néplap, 1966. szeptember 24. SZML. Szolnok V.T.V.B. Műszaki Oszt. 31568/1970; 30524/1971. 131