Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Keskenynyomtávú vasutak Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 109. o.

harmadik Györgyei Miklós (puszta)kürti vasútja 700 mm nyomtávú és 3 km hosszan húzódott. A világháború befejezését követően gombamód szaporodtak a gazdasági vasutak Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Kétfajta nyomtáv terjedt el a 600 mm és a 760 mm. Általánossá az előbbi vált, a nagybirtok szállítási céljait tökéletesen kielégítette, ugyanakkor kisebb befektetést igényelt mint a közforgalomban is használt 760 mm. Az utóbbira kevesebb példát találunk, ezzel a nyomtávval épült a szolnoki Nemes uradalom kisvasútja Szandán és Kohner Adolf pusztamizsei gazdasági vasútja. A gazdasági vasutak nagy része szilárdan lefektetett alépítménnyel készült. Található azonban mezei vasút is. Erre példa a Baghyék pusztakengyeli mezei vasútja. Az engedélykérelemhez mellékelt műszaki leírás fontos adalékul szolgál a nagybirtokon belüli szállítások történetéhez. Itt történik említés a mezei vasút megyebeli használatáról. A pusztakengyeli gazdaságban termelt cukorrépát a kisvasúttal szállították a rakodó állomásig. A répakampány befejezése után az egyik vonalat felszedték, ezt a birtokon belül trágya szállítására használták a földeken. A másik vonal folyamatosan működött tovább és terményt hordozott a raktárakból a vasút melletti rakodóig. A gazdasági vasutak a megye nagybirtokos övezetében létesültek. Ennek ellentmondani látszik, hogy a volt Jászság területén Jászberény és Jászkisér környékén építettek kis vasutat. Ha azonban jobban szemügyre vesszük megállapítható, hogy mindkét helyen nagybirtokon létesítették és olyan területek szállítási igényeit szolgálta amelyek eredetileg nem tartoztak a Jászsághoz. A megyében a gazdasági vasutak elsősorban a cukorrépa-termesztésben érdekelt gazdaságok területén létesültek- A cukorrépa-termesztés jó üzletnek mutatkozott, de kampány idején folyamatosan szállítani kellett a gyárakba. A cukorrépa felszedése esős időszakban történt, amikor a földekre szekérrel, közúti járművekkel ráhajtani nehéz, vagy egyenesen lehetetlen volt. A felázott talajon a szállítás problémát okozott, burkolt utak építése pedig ebben a korszakban elég költséges munka volt. A kisvasút viszont a legmostohább körülmények között is megoldotta a nehézségeket. A megye gazdasági vasútjain állati erővel (lóval) történt a kocsik továbbítása. Gőzvontatást a Kohnerék terveztek Pusztamizsén. Motormozdony üzemeltetést pedig Fegyvemeken a Schwartz és Tomajpusztán a Nemes-féle gazdaságban képzeltek el. 3 A répaszállítást 2 m -es faszekrenyes kocsikkal bonyolították le. Ezekből a kocsikból (közismert nevén „lóré" kocsik) több is állt az uradalom területén. A Hazai vasútügy fejlődése 1896-ban. Bp. 1897. 422-423. p. 132