Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)
TANULMÁNYOK - Bagi Gábor: Szolnok visszafoglalása 1685-ben, és jelentősége a török elleni felszabadító háborúk első szakaszában / 9. o.
valamiféle hatása lesz Magyarország történetére. Miért? - tehetjük föl a kérdést. A Bécs alatti nagy török vereséget Magyarországon ugyan hitetlenkedve fogadták, de nyugaton már nem okozott akkora meglepetést. Bizonyította azt, amit már többen is megfogalmaztak: az oszmán haderő nyílt ütközetekben már egyértelmű hátrányban van a csapatmozdulatokat zárt alakzatban végrehajtó, lőfegyverek tüzével operáló, nyugati típusú, állandó hadseregekkel szemben. Ugyanakkor viszont a kortársak azzal is tisztában voltak, hogy a három földrészre kiterjedő Török Birodalom a vereség ellenére - még hanyatlásában is - olyan félelmetes katonai, gazdasági és pénzügyi potenciállal rendelkezik, amellyel szemben csak egy európai keresztény nagykoalíciónak van esélye eredményes, több évig tartó támadóháború indítására. A török európai megjelenését követő közel 350 esztendő oszmánellenes háborúinak azonban épp 3 A Török Birodalom népességét különböző becslések 35 millió körülire teszik, teljes haderejét pedig 250-300.000 főre, egyesek a vazallus fejedelmek csapataival (tatárok, erdélyiek, moldvaiak, havaselviek, mingrélek), mások anélkül. A tartományi és hűbéres alakulatok számát nehéz megbecsülni, bár 1670-ben a hagyományosan a portai zsoldosokhoz számított - nemcsak katonáskodó - alakulatok 87.224 főt (közte 53.849 janicsárt, 4.372 janicsárújoncot, 2.793 tüzért, 14.070 zsoldos lovast) tettek ki. A szultáni udvarba befolyó pénzjövedelmeket - a feudális birtokok jövedelme nélkül - 1680-ban 700 millió akcséban adták meg. (1686-ig 300 akcse tett ki egy török aranyat, ami csaknem a 4 rajnai forintot érő dukáttal tekinthető azonosnak.) MATUZ József: Az Oszmán Birodalom története. Bp., 1990. 83., 131. p.; ÁGOSTON Gábor - OBORNI Teréz: A tizenhetedik század története. Bp., 2000. 22. p. A kor legerősebb keresztény hatalma Franciaország volt 18-20 millió lakosával. 250.000400.000 fős haderővel, s 105 millió livre (1 livre = 0,75 rajnai forint) bevétellel, ám ez a török szövetségesének számított. Jean Christian Petitfils: Louis XIV. Perrin, 1995. 343. p. A "frontországok" közül a Habsburg Birodalomnak 1683 táján 7-8 millió lakosa, 6.4 millió rajnai forint bevétele volt, míg hadereje 40-70.000 katonából állt. BÉRENGER, Jean: A Habsburg hatalom gazdasági alapjai a XVII. század végén. In.: Európa és a Rákóczi szabadságharc. Szerk.: BENDA Kálmán. Bp., 1980. 119-135. p. A lengyel-litván állam 67 millió lakossal, kb. 12-18.000 fős állandó haderővel, s alig 1.5 milliós rendszeres bevétellel rendelkezett, bár háborúban rendkívüli adókkal a haderőt 40-48.000 főre növelték. T. MANTEUFFEL (szerk.): História Polski. 1.2. 447-448. p. A mintegy 14-16 milliós Orosz Birodalom bevételei 2.300.000 rubelre (1 rubei kevesebb mint 4 rajnai forint) tehetők, a közel 164.000 fős haderő zömét azonban ekkor még milíciajellegű csapatok, kozákok, sztrelecek és feudális lovasok alkották. RAZIN: A hadművészet története. III. Bp., 1964. 205. p.; FONT Márta - KRAUSZ Tamás - NIEDERHAUSER Emil - SZVÁK Gyula: Oroszország története. Bp., 1997. 190. p., A 2-3 millió lakosú Velencei Köztársaság állami bevételeire nem sikerült adatot találnom, de a háborúban 230.000 főnyi, zömmel német fejedelmektől "bérbe vett" szárazföldi haderőt, illetve földközi-tengeri viszonylatban még erős tengeri flottát (1684-ben 4 óriásgályát, 24 sorhajót, 29 gályát) sorakoztatott fel. II
