Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Keskenynyomtávú vasutak Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 109. o.

építéséhez a kisvasút anyagát használták fel. A következő év tavaszára már el is készült 100 km hosszan a kisvasút Zenicáig. A Bosznia-Hercegovinái Országos Vasutak Igazgatósága a nyomtávot megtartotta de a 760 mm széles síneken 1000 mm-es nyomtávolságnak megfelelő méretű kocsikat és mozdonyokat állított üzembe. Ezeknek a műszaki megoldásoknak a következtében a kisvasút meghaladta a Monarchia néhány fővonalának a teljesítményét. A vonalhálózat fokozatosan tovább bővült és lassan elérte a dalmát tengerpart kikötőit is. Az 1885-ben forgalomba állított mozdonyok a szerelvényeket 50 km/h sebességgel továbbították. Az utazóközönség kényelmes kocsikban töltötte az időt Bródtól Ragusáig. A kisvasút bebizonyította, hogy a keskenynyomtáv is kiválóan alkalmas a gyéren lakott területek közlekedésének lebonyolítására. A Boszna Vasút kedvező gazdasági eredményei után a Monarchia más területein is megjelentek a 760 mm-es kisvasutak. A XIX. sz. végén a közforgalmat lebonyolító vonalak mellett elterjedtek a lóvontatású erdei és mezei vasutak is. Ekkor már egész iparág foglalkozott a mezei vasutak felszerelési eszközeinek gyártásával. A megrendelők katalógusokból választhatták ki az igényeiknek megfelelő felépítményt és jármüveket. A HEV-ek és az alsóbbrendű vasutak helyzetének javítására 1907-ben törvénytervezet készült. Azokon a területeken ahol gyér forgalmi viszonyokra lehet számítani előnyben részesítette a keskenynyomtávú vasutak építését. Ezenkívül foglalkozott a kisvasutak szabványosításának kérdéseivel is. Már ekkor javasolták a 760 mm-es nyomtávolságot és a 13,75 kg/fm sínek használatát. A tervezet megvalósítását "azonban megakadályozta az I. világháború kitörése. A nagybirtokokon alakult ki a gazdasági vasutaknak az a fajtája amely lényegében csak teherszállításra szolgált. Két fajtáról beszélhetünk az első a stabil, állandó vonal, a másik pedig az ideiglenes, felszedhető amelyet, „mezei vasút"-nak is neveztek. A nagybirtokokon a kisvasutak elterjedését elsősorban a cukorrépa termelés idézte elő. A XIX. század nyolcvanas éveiben a Magyarországot is kedvezően érintő gazdasági konjunktúra hatására több cukorgyárat is alapítottak. A nagybirtokosok számára jó üzletnek mutatkozott a cukorrépa termesztése. A probléma viszont akkor adódott, amikor a termés betakarítására sor került. A répa felszedése ősszel éppen az esős időszakban történt, amikor a földekre közúti járművekkel ráhajtani nehéz vagy egyenesen lehetetlen. A burkolt utak építése a birtokon belül nem volt célszerű mivel ebben az időben az útépítés költségei jóval meghaladták a kisvasútépítését. A kiépített utak ugyanakkor véglegesnek tekinthetők nem lehet áthelyezni az igényeknek megfelelően. Abban az időszakban ezeket a gondokat csak a kisvasutak tudták megoldani. 112