Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Keskenynyomtávú vasutak Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 109. o.

Miután a gazdasági vasutak kialakulásuk korában többnyire a mezőgazdaság szállítási igényeit szolgálták, üzemeltetésük nagyrészt időszakos jellegű volt. Főidénynek a tömegszerüen szállított termények betakarítási hónapjai számítottak, ez gyakorlatilag a nyár közepétől a cukorrépa betakarításáig tartott. Ezután a kisvasutat más birtokon belüli szállításra használták fel. Gyakori volt, hogy az istállókból trágyát szállítottak vele a földekre. A nagybirtokokon a gazdasági vasutak építését kezdetben a tervszerűség hiánya jellemezte. A vonalakat a pillanatnyi benyomás alapján ötletszerűen telepítették. Később azonban egyre többször kérték szakember véleményét. Ez sok esetben elkerülhetetlen is volt, mivel az engedélyezési eljáráshoz különböző műszaki jellegű mellékleteket is csatolni kellett. Ilyenek voltak az építendő kisvasúról készített helyszínrajz, a tervezett pálya metszete, az építésnél alkalmazott alépítmény jellemzői és a műszaki leírás. Az engedélykérelmet általában a törvényhatóság első tisztviselőjéhez (alispán) kellett benyújtani, de az engedélyt az illetékes miniszter adta meg. Az első világháborút követő években a vesztesek közé sorolt Magyarország sajátságos helyzetbe került. A trianoni béke következtében létfontosságú vasútvonalak kerültek az országhatáron túlra. Pótlásukra új szállítási vonalakat kellett építeni az országon belül. A rövid idő és a gazdasági nehézségek miatt ezt nagyrészt keskenynyomtáv alkalmazásával kívánták megoldani. Gomba módra szaporodtak a kisvasutak tervei. Ebben az időben a környező országokban a keskenynyomtávú vasutak fokozatosan elvesztették jelentőségüket és megkezdődött a felszámolásuk is. Hazánkban viszont egyre bővült a hálózatuk. Gazdasági vasutat építettek az alföldi nagyvárosok: Kecskemét, Cegléd, Szeged. 1932-ben jött létre a két háború közötti időszak legnagyobb kiterjedésű közforgalmú keskenynyomtávú hálózata a Nyíregyházavidéki és Bodrogközi gazdasági vasút. A második világháborút követően a kisvasutak továbbra is kedveltek voltak Magyarországon. A mezőgazdasági területeken a kiépített utak hiányában még mindig a legmegbízhatóbb közlekedési eszközt a kisvasút jelentette. Az uradalmak keskenynyomtávú vasútjai kiválóan oldották meg ezt a feladatot. Az újonnan földhözjuttatott gazdák ezért a Közlekedési Minisztériumtól az elhagyott kisvasutak üzembe helyezését és újak építését kérték. Az 1948-ban készült kimutatásban 2000 km bányavasutat, 150 km iparvasutat, 700 km erdei vasutat és 2470 km mezőgazdasági vasutat soroltak fel. Az első három éves terv során (1947-1950) programot dolgoztak ki a kisvasutak fejlesztésére. A három éves terv azzal az elgondolással készült, hogy a teljes magyarországi kisvasúti hálózat felújításra kerül. Irányító szervként hozták létre a Gazdasági Vasutak Igazgatóságát, amely 1947-ben megkezdte működését. Az 113