Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Keskenynyomtávú vasutak Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 109. o.

SZIKSZAI MIHÁLY KESKENYNYOMTÁ VÚ VASUTAK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN I. Keskeny nyomtávolságú közforgalmat lebonyolító vasutak A kisvasutak kialakulása 1886-ban Bern szokásos hétköznapjait élte. Polgárai talán nem is sejtették, fővárosuk milyen fontos rendezvénynek ad otthont. A kapitalizálódó Európa képviselői a vasúttal kapcsolatos problémák megoldását első ízben kísérelték meg. A vasút nemzetközi forgalmának fejlődését elsősorban az eltérő nyomtávolságok jelentették. A tanácskozás végén az elfogadott berni egyezmény kötelezővé tette a vasúttársaságok számára az 1435 mm-es nyomtávolság használatát. A normál nyomtáv ezzel indult el világhódító útjára. A közforgalmat lebonyolító normál nyomtávú vasutak mellett később megjelentek a keskenyebb nyomtávval épített sínek is. Ezeknek az igazi felhasználási területét a bányák jelentették. A vasutak nyomtávolsága bányavidékek szerint változott. Angliában 600 mm, Felső-Sziléziában 750 mm, Magyarországon 633 mm volt az elterjedt méret. A keskenynyomtávú vasutak közvetlen elődjének az 1863 óta gőzvontatással működő 600 mm-es palaszállításra szolgáló walesi Festiniog Railwayt tekintik. A sikeresen működő kisvasút bizonyítékul szolgált, hogy a normáltól kisebb nyomtávon is lehet nagyobb tömegű terheket szállítani. A keskenynyomtávú vasutak alkalmazása azonban felvetett egy műszaki problémát. A XIX. sz. vasútépítői - a nagyvasutakon alkalmazott gyakorlatnak megfelelően- a jármű stabilitását alapvető fontosságúnak tartották. Ezért a jármű szélessége és a nyomtávolság között meghatározott arányt állítottak fel. Ez volt a stabilitási arány(járműszélesség/nyomtávoIság), amely azonban bizonyos mértékig függött a sebességtől is. 109