Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: Heves megye helyneveinek vizsgálata / 9. o.

feltételesen kimondható akár szláv névadásuk is. Annál is inkább, mert a tipikusan csak magyar névadásának minősülő puszta személynevekből származtatható helynevek helyett ezek nagyobb része a környezet mezőgazdasági, növényföldrajzi sajátosságait rögzítette. Nyolc faluról tételezhetjük fel a honfoglalás korában itt élt szlávok névadását (Terpes, Rozsnak, Boroznok, Bekölce, Balaton, Nagyvisnyó, Sirok, Dob, Recsk)

452

. Ez a vizsgált Heves megyei helynevek 2,6 %-a. Benkő Loránd, és ez esetben Györffy György szerint is a magyarság a már itt élő idegenektől vett át helyneveket,

453 de X. századi bolgár-szláv telepítéssel is lehet számolni.

454 A Varsány (2x),

455 Ladányi Tárkány (2x),

457 Kálóz

458 és Örs

459 helységneveink a kabar népesség nyomai. Maklár, Vezekény besenyő törzs, vagy nemzetség nevét őrzi. Besenyő töredéknép neve Hatvan, Boldogasszony/zaívana (Boldog), mely falvakkal kapcsolatban elképzelhető, hogy névadásuk is besenyő. Besenyőkre utaló helynév Verpelét (a saji Becseneg fia, aki besenyő volt), Tepély, Pély, Dormánd (Bogurbesenyő) Mákján, Baj, Bő, Bútelek, (EgQr)Szalók. Van a besenyők jelenlétére utaló magyar névadású település is a megyében: Besenyő(telek), Besenyőtelek és Becsenekfölde. Bizonytalan (¥üzes)Abony, Abak, Atkár, de besenyő eredetük is feltételezhető.

460 Külön kell szólni a történeti irodalom új eredményeként felszínre került Hatvan és Boldogasszony/ía/Vana (Boldog) minden bizonnyal besenyő eredetre visszamenő névadásáról. A két település névadása Tóth Péter szerint a chatwan, 452 HMM I. 1969. 50. Ószláv helyneveket jelöl a kötet térképe is a megye adott területein. 453 BENKŐ U 1997. 170-173., GYÖRFFY GY., 1977. 30., KMTL 1994. 223. 454 GYÖRFFY GY., 1987. III. 43. 455 Ezt az alán (iráni-jász) népességet a témát kutatók a kabarokhoz tartozóknak tekintik. 456 GYÖRFFY GY., 1987. III. 49. Valószínűleg iráni népeket takaró, kabar törzsnév. 457 GYÖRFFY GY., 1987. III. 43., 49. Nem csak Györffy György tartja kabar törzsnévnek. KMTL. 1994. 311-312, MÁRTON A., 1994. 661., TÓTH S. L., 1994.311-12. 458 GYÖRFFY GY., 1990. 45. Kálozt a kabarokkal együtt bejött iráni-mohamedán segédnépek leszármazottai lakták. KOVÁCS B., 1969-70. 160., 163. Kovács Béla szerint is alán-török-zsidó néprészek a kálizok (hvárezmiek). Etelközben csatlakoztak hozzánk, a távolsági kereskedelmet bonyolították. 459 KISS L., 1988. 86. 460 NAGY A., 1970. 134-138. 45