Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)
TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: Heves megye helyneveinek vizsgálata / 9. o.
qatman török 'töredéknép, résznép' jelentésű szóból származtatható. 1030-50 között a Havasalföld irányából menekült egy besenyő népcsoport. E töredéknép Fejér, Baranya, Somogy, Középszolnok megyében, nagyobb csoportjuk Pest, Nógrád, Heves határán telepedett le, 461 vagy ezekre a részekre telepítették őket. Hatvan mai névalakját beleértés eredményezhette 462 . Az a megállapítás tehát, amely szerint a besenyők nem költöztek olyan tömegesen a magyarok közé, hogy földrajzi nevet adhattak volna, 463 módosításra szorul. 1067-ben Szihalom határában sepultura Byssenorum, puteus Byssenorum (besenyők temetője, besenyők kútja) földrajzi név van. Vannak a megyében olyan magyar névadású települések, amelyek orosz, német, görög (?) lakosságra utalnak (Gyöngyösorasz/, Felnémet, Gereg). Gyöngyösoroszit oroszok (ajtónállók, testőrök) lakták, akik a honfoglalás előtt csatlakozhattak a magyarokhoz. 464 A németek (bajorok) megtelepülése Felnémeten korai. 465 Gereg lakóinak legalább egy része görög lehetett, ha valóban Bizáncból való görögök lakták, mint azt feltételezik. Nem lehet eltekinteni azonban a helység késői megjelenésű Kerek névalakjától sem. Az újlatin/vallon eredetű helynevek közül a megyében található összes helység az Egri völgyhöz kapcsolható (Nagy-Kistálya, Noszvaj, Novaj). Olaszit magyar névadásúnak kell tekinteni, mely helység földrajzi elhelyezkedésre nézve szintén kapcsolható az Egri völgyhöz és a szóban forgó etnikumhoz. Heves megye helynevei közül 64,9 % magyar névadású. 466 Eredet szempontjából a megye helységneveit 59 %-ban minősíthetjük magyarnak. A megyében valóban névadásbeli fölényben volt a magyarság, de 19 %-a szláv, 3,2 %-a kabar, 4,9 %-a besenyő, 8,0 %-a egyéb (német, újlatin és ismeretlen) eredetű a helyneveinknek. Összességében elmondhatjuk, hogy a Heves megyei helyneveknek több, mintegy 35 %-a nem magyar eredetű. Benkő Loránd a honfoglalás táján török nyelvi eredetű helynevet kizár Magyarországon és török 461 T ó TH p., 1993. 253-256. 462 KISS L., 1995. 6-7. 463 GYÖRFFY GY., 1990. 8. 464 GYÖRFFY GY., 1990. 45. 465 GYÖRFFY GY., III. 1987. 50. A bizonytalan eredetű helységneveket is vizsgáltuk: Buch, Bych, Bumold, Cheredalch, Csatnak, Degréte, Gelmecs, Holatelek, Magy (Mod). A bizonytalansági tényezők miatt ± 2-3 %-al kell számolni. 46
