Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Négyesy László: A Vitézi Rendről II. (1922-1945) / 187. o.

A gazdasági válság éveiben a vitézi telkek száma nem szaporodott. Ezért a jugoszláv állampolgárok optálása nyomán felszabaduló földek vitézi telek céljára történő megszerzéséről a kormányzó indítványára, még az 1930. február 5.-i koronatanácsi ülés döntött.

156 Ez a döntés azonban csak 1935-ben valósult meg. Ebben az évben összesen 900 kat. hold földhöz juttatott 85 vitéz nagy részét a jugoszláv határ melletti Beremendre telepítették.

157 Ez volt a vitézek első csoportos telepítése, amit majd a későbbi években a felvidéki és délvidéki telepítések követnek. Az 1935. évi országgyűlési választások a Gömbös-csoporttal politikailag és társadalmilag egyívású rendi vezetőket is mozgósították. Sem korábban sem későbben nem érezték az országgyűlési választásokat ennyire magukénak. Sem megelőzően, sem később nem fordult elő az, ami most történt: a vitézeket felhívták, hogy csak olyan képviselőjelöltet támogassanak, "aki az Egységes Nemzet megalkotásának rendíthetetlen híve."

158 Bajcsy-Zsilinszky és sok más kortársa is a "tökéletesen politikamentes" Vitézi Renden azt értették, hogy a Rend az akkor ismert legális politikai pártok egyikéhez sem csatlakozott. A rendtagságot, a rendi tevékenységet - bár nyilvánvalóan politikai állásfoglalás és politikai tevékenység volt - nem tekintette az akkori közvélemény politikai állásfoglalásnak és politikai tevékenységnek. Gömbös miniszterelnökségéig fel sem merült sem a lehetősége, sem a szükségszerűsége annak, hogy a Rend a szegedi gondolatban gyökerező, abból származó "pártok feletti" célkitűzéseit és jellegét feladja. Gömbös Gyulának a totális fasizmus kiépítését célzó programja és a vezetése alatt meginduló szélsőjobboldali szervezkedés azonban azt az új felismerést eredményezte a rendi vezetésben, hogy ez a társadalmi-politikai mozgás az, amelyet mindig is óhajtottak, ez az a közeg, amelyben a rendi célkitűzések megvalósulhatnak. Azt is tapasztalták, hogy ebben a politikai szituációban a jelentőség és a befolyás egyik alapvetően fontos eleme az, hogy vajon az adott jobboldali szervezet mennyire ütőképes, mennyi a mozgósítható tagok száma. E tapasztalat konzekvenciája az, hogy a Rend - mint utaltam rá - a vitézeken és várományosaikon kívül a nem várományos vitézi gyerekeket és a vitézi feleségeket is számon tartja. A gömbösi politikai és szervezőmunka azt is igazolta a képviselőválasztások előkészítése idején, hogy amíg a szélsőjobboldal 1928-1929-ben a MOVÉ-ban Horthy Miklós titkos iratai, 92. p. 16. dok. Vitézek Lapja, 1936. január 1. Évforduló, (vezércikk) Vitézek Lapja, 1935. március 21. Vitézek és képviselőválasztás, (vezércikk) 228