Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)
TANULMÁNYOK - Négyesy László: A Vitézi Rendről II. (1922-1945) / 187. o.
és más szervezetekben, azok vezetésében foglalta el újra a helyét, addig most a képviselőjelölések alkalmával népes csoportjuk lett képviselőjelölt, köztük sokan a rendtagok közül is. A Rend, a rendi vezetők és a tiszti vitézek egy része úgy érezhették, hogy elvbarátaik között vannak. A más politikai úton haladó vitézek - pl. Bajcsy-Zsilinszky - viszont joggal mondották, hogy a Rend "politizálni" kezdett. Addig, amíg Bethlen miniszterelnöksége utolsó éveiben csak egy rendtag miniszter volt (Gömbös) s Károlyi Gyula kormányában is két rendtag miniszter volt (Gömbös és Keresztes-Fischer), addig Gömbös kormányaival együtt már három miniszterviselt rendtag lett (Gömbös, Keresztes-Fischer, Kozma Miklós). Az 1935. évi választások után a felsőházban 15-re emelkedett a vitézek száma, s több mint harminc rendtag országgyűlési képviselő, négy rendtag főispán lett. 159 Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a rendtagok ilyen nagyarányú "érvényesülése" a vitézi minőségükkel vagy a Rend valamilyen erősen megnövekedett társadalom-politikai presztízsével függött össze. Sokkal inkább arról volt szó, hogy Gömbös politikai kurzusa a dzsentri katonatiszti - államhivatalnoki rétegek előretörését eredményezte, e réteg sorakozott elsősorban zászlaja alá. A rendtagok és különösen a hangadó tiszti vitézek pontosan azokból a társadalmi rétegekből toborzódtak, amelyeket a gombosi program célbavett és amelyeket ez a program mozgósított. A totális fasiszta átalakulás az önálló rétegcélok megvalósulását ígérte. Rá kell mutatnom arra is, hogy a gombosi kormányzás idején nem arról volt szó, hogy a Rend jobbra tolódott, hanem arról, hogy az itt hangadó rétegek jobboldalisága látványossá vált, kormánypártisággá lett. A gombosi politikai kurzus egyben azt is jelentette, hogy a rendtagok döntő többsége az "új típusú szélsőjobboldal" csalódása folytán újból meginduló mozgalmaitól távol maradt. A gombosi kísérlet megbukott, tartós eredménye maradt azonban az, hogy a politikai, államigazgatási és katonai vezető pozíciókban ott maradtak a szélsőjobboldal legaktívabb reprezentánsai, akik továbbra is a gombosi örökség "sáfárai" voltak. Ebben a helyzetben indult el a miniszteri bársonyszék felé vitéz dr. Bonczos Miklós Csongrád megyei főjegyző, akit - a Gömbösnek nem parírozó főispán helyére - többek között a vármegyei vitézi szék "a bajtársi kötelesség és összetartás meg nem írott törvényei" szerinti kedvező ajánlása segített 1935-ben a főispáni székbe. 160 59 Vitézek Lapja, 1936. január 1. Évforduló (vezércikk) 60 Dósáné: im. 162. p. 229
