Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)
TANULMÁNYOK - Négyesy László: A Vitézi Rendről II. (1922-1945) / 187. o.
E szerint az Országos Vitézi Szék üléseire tanácskozási joggal nyert meghívást a pénzügyminiszter képviselője, a kormányzó kabinetirodájának főnöke és a főszéktartó. A Vitézi Rend Főszéktartósága, - élén a főszéktartó és helyettese hierarchikus helyét és funkcióját tekintve úgy fogható fel, mint az Országos Vitézi Széknek - és a vitézek főkapitányának - a törzse, ahol a Rendre vonatkozó adatokat nyilvántartották, a döntésekhez szükséges előkészítő munkálatokat elvégezték, s ahol a rendi kormányzathoz szükséges segédtevékenységet teljesítették. Bár a Főszéktartóság szervezete lényegében 1928-ra kialakult, 1934-ben az irányítás tekintetében áll be minőségi változás azzal, hogy a korábban egységes irányítás alatt álló osztályai részben az ügyvezető törzskapitány irányítása alá kerültek: így az elvi, szervezeti és közigazgatási ügyekkel foglalkozó I. osztály, a vitézi telkekkel kapcsolatos ügyeket intéző II. osztály, a tiszti állományú vitézek személyi ügyeit intéző III. osztály, a legénységi vitézek személyi ügyei intéző IV. osztály, a nemzetvédelmet és propagandát irányító V. osztály, a rendi vagyon kezelését és a pénzügyeket irányító VIII. osztály, a Rend és a vitézek mezőgazdasági ügyeit intéző IX. osztály. Ezek az osztályok mint az Országos Vitézi Szék szakosztályai működtek. A főszéktartó irányítása alatt, mint a Főszéktartóság osztályai a gazdászatközigazgatási és költségvetési ügyekkel foglalkozó VI. osztály, a vitézek személy- és teleknyilvántartását vezető VII. osztály és a segédhivatal maradt. 130 E szétválasztás a Főszéktartóságot egyértelműen adminisztratív szervezetté, az ügyvezető vitézi törzskapitányt pedig valódi "vezérkari főnökké" tette. Az újjászervezés két legfontosabb szervezeti újdonsága azonban a vitézi társadalmi bizottságok létrehozása és a vitézi rendházépítés megindulása volt. A vitézi társadalmi bizottságok a rendi hierarchia segédszerveiként, ennek alárendelten szervezett olyan organizációk voltak, amelyeknek a feladata a Renddel és az egyes vitézekkel kapcsolatosan felmerült gazdasági, társadalmi és ideológiai kérdések megoldásában a javaslattétel és bizonyos szervező tevékenység volt. Ezeket a társadalmi bizottságokat az Országos Vitézi Szék és a vármegyei vitézi székek mellett szervezték meg. Szabályzat, 62. p. Az ÓVSZ: osztályairól, 77 és köv. o. a Főszéktartóság osztályai. 1942ben a kilenc osztályon 13 vezető és 10 beosztott teljesített szolgálatot. 222
