Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Négyesy László: A Vitézi Rendről II. (1922-1945) / 187. o.

A vitézi törzsszékeknél törzsszéki kiküldöttek, a járási vitézi hadnagyok mellett járási társadalmi bizottsági kiküldöttek működtek. Az Országos Vitézi szék Társadalmi Bizottsága elnökét az Országos Vitézi Szék nevezte ki, tagjait pedig az elnök hívta meg. Ez a bizottság irányította a vármegyei vitézi székek társadalmi bizottságait, amelyeknek elnökeit az Országos Vitézi Szék Társadalmi Bizottsága nevezte ki, a kinevezett elnök hívta meg a bizottság tagjait. A törzsszéki kiküldöttek a vármegyei társadalmi bizottságok működését ellenőrizték, a járási kiküldöttek pedig a vitézi járásszakaszokban látták el a társadalmi bizottságok feladatait. A törzsszéki kiküldöttek kettős irányítás alatt működtek. A vitézi elöljáróik és az Országos Vitézi Szék Társadalmi Bizottsága is irányította őket.

131 A társadalmi bizottságok tagjai és a kiküldöttek csak vitézek lehettek. A társadalmi bizottságok megszervezése azt igazolta, hogy a megváltozott viszonyok között a rendi hierarchia már nem elégséges a rendi irányításhoz. A vármegyei vitézi társadalmi bizottságok - az Országos Vitézi Szék Társadalmi Bizottsága elvi irányítása mellett - nemcsak a vitézek "együvétartozásának" és gazdasági kérdéseiknek megoldási módjaival foglalkoztak. Azzal a törekvéssel ugyanis, hogy a rendi hierarchia mellett ilyen funkciókat ellátó vitézi "társadalmi szervezetek" létesüljenek, már korábban, az 1920-as években is találkoztunk. Most azonban többről volt szó. A vármegyei vitézi társadalmi bizottságok a "hagyományos" ügykörön túlmenően ellenőrizték azt is, hogy a vitézek társadalmi szereplése, "a Rend eszméjével és rendi kötelességeikkel ellentétbe ne kerüljön".

132 Fontos ellenőrzési jogkört kaptak a társadalmi bizottságok a különböző iskolatípusokban tanuló várományosok és nem várományos vitézi gyerekek fölött: magaviseletüket és tanulmányi előmenetelüket figyelemmel kísérték,

133 továbbá a vitézi várományosok rendi szellemű nevelése is feladatukká vált.

134 A társadalmi bizottságok, amelyek a Rend fennállásáig fennmaradtak, szinte állandó káderhiányban szenvedtek és tevékenységük a megyékben elsősorban teadélutánok és műkedvelő előadások rendezésében állt. Az előbb említett 131 Szabályzat, 90. és köv. oldalak, a rendelkezések először Kis Káté, 1934. 27. p. találhatók. 132 Szabályzat, 120. p. 133 Vitézek Lapja, 1941. január 18. Rendünk jövője - ifjúságunk. írta: v. Dezséry Endre. A cikk szerint: "Rendelkezésünkre áll a budapesti vitézi gyerekek tanulmányi ellenőrzéseinek 133 intézet 740 növendéke, munkáját tükröző jelentés. Szép lenne, ha a vitézi fiatalok minden vonalon legalább is jó átlagos eredményt érnének el ..." Tanulmányi eredményeik ugyanis - különösen a középiskolákban - gyengék voltak. 134 Szabályzat, 120. p. 223