Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Négyesy László: A Vitézi Rendről II. (1922-1945) / 187. o.

mu

nk

ás a mezőgazdaságban; 2Jo 1,

5 % 111 fő 97,8% A legénységi vitézek szociális csoportjairól a lakóhelyük ismeretében lehet elemzést adni. A következő tábla 111 legénységi vitéz lakóhelyét mutatja be 1938-ban.

100 Hivatásos katonák, rendőrök (17 fő). pénzügyőrök: 3 fő 17,6% Budapesten, városokban 14 fő 82,3% és katonai központokban: 17 fő 99,3 % Tartalékos, stb. legénységi vitézek (94 fő). Budapesten és vidéken: 6 fő 5,4 % megyeszékhely és város: 8 fő 7,2 % községek, falvakban 78 fő 70,2 % hivatásos katonák, stb. 1

7 f

ő 15

r

l % 109 fő 97,9 % A legénységi vitézek 70 %-ának lakóhelye tehát a községekben és a falvakban volt. Ha az önálló földműves, a mezőgazdasági munkás és a többségében ugyancsak falvakban és községekben letelepedett nyugállományú katonák és pénzügyőrök arányszámaihoz hozzáadjuk az iparosok és kereskedők arányszámait, akkor ennek összege (66,6 %) lényegében a falvakban, a községekben élő legénységi vitézek arányát adja. A legénységi vitézek legnagyobb csoportját a telkes vitézek alkották. Osztályhelyzetük szerint törpebirtokosok, kis- és középparasztok voltak. Megítélésüknél azonban alapvető az, hogy megelőzően döntő többségükben nincstelenek voltak, s a vitézi telekadománnyal jutottak új osztályhelyzetükbe. Ez a helyzet azonban kiegészült a rendi hierarchia ellenőrzésével, a vitézi jogokkal és kötelességekkel. E két körülmény együttes hatása élesztette újjá a feudális társadalomban érvényesült tételt: az osztályhelyzet és rendi helyzet divergálhat, a bocskoros nemes vagy a kisnemes társadalmi helyzetét, gondolkodásmódját nem szegénysége, hanem rendi állása határozta meg. S e tétel a telkes vitézek nagyrészénél a gyakorlatban érvényesült. A3, sz. jegyzetben említett forrásból és módon származó 111 legénységi vitéz adataiból összeállított tábla. 213