Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdaság helyi érdekvédelme a két világháború között / 167. o.

az illetékes közigazgatási hatóságnak a felfüggesztés vagy feloszlatás iránt javaslatot tegyen. Amennyiben a mezőgazdasági bizottság működése közérdeket sértett, felfüggeszthető, vagy pedig ha törvényszerű feladatának nem felelt meg, ha működése a közérdeket sértette vagy ha a tagsági helyek több mint fele megüresedett, a bizottságot fel is oszlathatták. Hogy mely esetekben sértett közérdeket a mezőgazdasági bizottság működése, azt a felügyeletet gyakorló mezőgazdasági bizottság, illetőleg a mezőgazdasági kamara meghallgatása után az illetékes hatóság állapította meg. De mindenesetre a közérdeket sértette, ha a mezőgazdasági bizottság 17 figyelmen kívül hagyta a mezőgazdaság és a mezőgazdasági lakosság egyetemes érdekeit és magánérdeket vagy osztályérdeket képviselt; 27 ha pártpolitikai érdekeket szolgált; 37 ha a törvényben gyökerező rendelkezések végrehajtását bármikor akadályozta; 47 ha a közhatósági vagy közhivatali intézkedéseknek a tárgyilagosság határain túlmenő bírálatával a közhatóságok és közhivatalok tekintélyét sértette; 57 ha a mezőgazdaság előbbvitelét célzó kezdeményezések megvalósulását bármivel akadályozta. 6.1 A községi (városi) mezőgazdasági bizottságok feladatai, jogai és kötelességei Miután a mezőgazdasági bizottság működésének lehetőségeivel, korlátaival, feltételeivel megismerkedtünk, tekintsük át vázlatosan azokat a célokat, amelyeket ezeknek az önkormányzati szervezeteknek meg kellett volna oldaniuk. A jogszabályok alapján az volt a feladata, hogy mint a mezőgazdasági érdekképviseletnek az egyes közigazgatási területeken működő szervei, a területeken a mezőgazdaság és a mezőgazdasági lakosság egyetemes érdekeit az ott illetékes közigazgatási hatóságok, más közhivatalok és intézmények előtt képviseljék, és ezen érdekeket közhasznú kezdeményezéseikkel vagy a rájuk bízott közérdekű feladatok teljesítésével előmozdítsák. így jogosultak voltak tárgyalás alá venni mindazokat a kérdéseket, amelyek területükön a mezőgazdasági termelést, a gazdasági rendet, a mezőgazdasággal kapcsolatos beszerzést, értékesítést, hitelügyet, közlekedést, továbbá a gazdák, a mezőgazdasági munkások és cselédek helyzetét, egymáshoz való viszonyukat, valamint a gazdatársadalmi és népjóléti viszonyokat érintették. Azon közigazgatási hatóság előtt, amelynek hatósági területére kiterjedően működtek, jogosultak és hivatottak voltak feltárni az említett érdekeket. Javasolhattak és szorgalmazhattak szükségesnek látszó intézkedéseket, rendszabályokat vagy 180