Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdaság helyi érdekvédelme a két világháború között / 167. o.
szabályrendeleteket, másrészt pedig saját hatáskörükben kezdeményezhették célszerűnek látszó intézmények alapítását. A mezőgazdasági bizottság ügyrendjét maga állapította meg aszerint, amint működési területén a mezőgazdaságot vagy a mezőgazdasági lakosság helyzetét érintő valamely kérdés felmerült, vagy ilyennek felvetése szükségesnek mutatkozott. Másodsorban pedig megjelölték a mezőgazdasági bizottságok által tárgyalandó kérdéseket a bizottság működési területén illetékes közigazgatási hatóságok, közhivatalok, gazdatársadalmi szervezetek, amikor a mezőgazdasági bizottság véleményét valamely ügyben kikérték. Végül az egyes mezőgazdasági bizottságok által tárgyalandó kérdéseket az illetékes mezőgazdasági kamarák is kijelölték. A jogszabályok két irányban adtak a mezőgazdasági bizottságoknak felhatalmazást, nevezetesen: 1./ hogy mint érdekképviseleti szervek a közigazgatási hatóságoktól és közhivataloktól kérhettek olyan intézkedést, amely a mezőgazdaságra, annak valamely ágára vagy a mezőgazdasági lakosságra előnyös volt; 2.1 hogy mint önkormányzati testületek a saját hatáskörükben maguk kezdeményezhettek olyan időleges vagy állandó intézményeket, amiktől a mezőgazdaságra előny volt várható. Amennyiben e jogosultság alapján a mezőgazdasági bizottságok olyan intézményeket létesítettek, amelyek alakítása külön törvényes feltételekhez volt kötve, a külön törvényes feltételeket a mezőgazdasági bizottságok által létesített intézményeknek is meg kellett szervezniük. Ezt példázta, hogy a mezőgazdasági bizottság kezdeményezésére alakult külön gazdasági célú egyesületek alapszabályai is kormányhatósági jóváhagyást, az általa alakított szövetkezetek alapszabályai pedig a kereskedelmi törvény alapján kötelező cégjegyzést igényeltek. Minden mezőgazdasági bizottság saját működési területén köteles volt figyelemmel kísérni a közigazgatási hatóságoknak azon intézkedéseit, amelyek a mezőgazdaságra vonatkoztak, és azt a körülményt, hogy megtörténnek-e olyan időben a mezőgazdaságot érintő törvényes intézkedések, amikor azokat a mezőgazdaság érdekei megkövetelik. Tapasztalataira alapozva mindegyik mezőgazdasági bizottság megkereséseket és javaslatokat intézhetett az illető közigazgatási hatóságokhoz. Ezzel egyben ellenőrizni és tudták a mezőgazdaságot érintő intézkedések végrehajtását is. Ugyanilyen kötelezettség és ugyanilyen jogosultság illette a mezőgazdasági bizottságokat mindazokkal a közhivatalokkal szemben is, amelyeknek a mezőgazdaságot érintő közérdekű feladatai voltak a mezőgazdasági bizottság által képviselt területen. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági bizottságok a közigazgatási hatóságoknak és közigazgatási hivataloknak minden olyan határozatai és 181
