Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdaság helyi érdekvédelme a két világháború között / 167. o.
volt. A jegyző - akadályoztatása esetén a helyettese - vezette az ülések jegyzőkönyveit és végezte a bizottság működésében felmerült írásbeli tennivalókat. Olyan gyűlésen, amelyen sem a jegyző, sem annak helyettese nem jelent meg, a gyűlés jegyzőkönyvének vezetőjét az elnökjelölte ki. c./A közgyűlés: Minden mezőgazdasági bizottság testületi szervezet volt, tehát gyűléseken keresztül, éspedig rendszerint közgyűléseken keresztül intézte összes ügyeit. Ezen keresztül gyakorolta törvényes jogait és kötelességeit. A mezőgazdasági bizottság a rendes tagokból vagy azok helyére behívott póttagokból és hivatalból kijelölt tagokból állt. Különös szaktudást igénylő ügyekben szavazati jogosultság nélkül olyan szakemberek is bevonhatók voltak az egyes bizottságok tárgyalásaiba, akik a bizottságnak nem voltak tagjai. Ilyen szakembereknek a közgyűlésre való meghívása iránt a bizottság elnöke intézkedett. A meghívásban azonban az ügyet is közölni kellett, amelynek tárgyalása a meghívást szükségessé tette. Ha a községi vagy városi mezőgazdasági bizottság gyűlésén állategészségügyi vagy az állattenyésztéssel kapcsolatos kérdés került tárgyalásra, a községi vagy városi állatorvost mindenkor meg kellett hívni. A községi és városi mezőgazdasági bizottság - kivéve az elnök által intézett folyó ügyeket - minden ügyét csak a közgyűlésen tárgyalhatta. A közgyűlés elé tartoztak: - az elnök, az alelnök, a jegyző választása, - felsőbb mezőgazdasági bizottságba tagok választása, - a község vagy város mezőgazdasági viszonyait érintő ügyek, idevágó javaslatok, indítványok, - a bizottsághoz hatóságoktól, közhivataloktól vagy gazdatársadalmi szervezetektől érkezett olyan megkeresések és felszólalások, amelyekre a bizottságnak véleményt kellett nyilvánítani, vagy amelyekből kifolyólag a bizottság a maga képviseletében valamely közérdekű feladatra tagot vagy tagokat kellett kijelölni. Hatósági intézkedésekkel szemben tett felszólalások és fellebbezések is mindenkor csak a községi vagy városi mezőgazdasági bizottság közgyűlése előtt voltak tárgyalhatók. Mindannyiszor össze kellett hívni a községi és városi mezőgazdasági bizottság közgyűlését, amikor a fentiek szerint odatartozó ügyek tárgyalása annak megtartását követelte. Össze kellett hívni a községi és városi mezőgazdasági bizottságot abban az esetben is, ha az összehívást a tagok egyötöd része a tárgyalandó ügy 174
